Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. november 13 (237. szám) - A Felvidékről kitelepítettek emléknapjáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. SZALAY PÉTER (Fidesz):
3419 A szlovákosítási hullám természetesen nem kímélte az egyházakat és iskolákat s em. Az új hatalom útját bezárt vagy elszlovákosított általános és középiskolák szegélyezték. Egyik pillanatról a másikra számolták fel a rozsnyói és a lévai gimnáziumot, az eperjesi jogakadémiát és a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetemet. Színmagyar városokb an alakultak szlovák nyelvű polgári iskolák, amelyek magyar iskola hiányában a szlovákosítás fontos eszközévé váltak. A zsellértörvény alapján kis- és középbirtokos magyar parasztok sorát fosztották meg korábban bérbe adott földjeiktől, s juttatták azt a z sellérszerződést kötött bérlők tulajdonába. A törvény értelmében a szlovák földmunkások gyakran nagyobb birtokhoz jutottak, mint korábbi kenyéradó gazdáik. Az igazi érvágást azonban a földreform jelentette a magyarság számára. A földreform értelmében a 150 hektárnál nagyobb birtokok kerültek lefoglalásra és szétosztásra. Szlovákia domborzati viszonyai miatt ezek nagy része a déli területeken volt, így a magyarlakta területek egyharmada, körülbelül 300 ezer hektár esett a törvény hatálya alá, a parcellázás s orán azonban csak a felosztott terület 20 százalékát kapták az itt lakó magyarok, a földek nagy részét nemzet- és párthűség alapján szlovákok és csehek kapták. Kolóniák sora, körülbelül száz új telepes község jött létre a korábban színmagyar vidékeken. A m orva és szlovák kolonisták számára a legjobb minőségű földterületeket hasították ki, és számos kedvezményt kaptak, hogy megmaradjanak a számukra idegen környezetben. Kedvező hiteleket kaptak, állami pénzeken iskolákat, templomot, középületeket emeltek szám ukra. A nyugati hatalmak a szudétanémet kérdést az 1938. szeptember 19én Münchenben megtartott nemzetközi négyhatalmi konferencián rendezték. A konferencia döntése alapján Csehszlovákia többségében németek lakta területeit október 1jei hatállyal Németors zághoz visszacsatolták. A müncheni döntés egyik függeléke kötelezte Csehszlovákiát, hogy három hónapon belül rendezze területi vitáit Lengyelországgal és Magyarországgal. Magyarország végül 11 927 négyzetkilométernyi területet visszakapott, több mint egymi llió lakossal. A visszatért lakosságnak 84 százaléka volt magyar, a többi szlovák vagy rutén. A szlovák parlament 1939. március 14én kikiáltatta a független Szlovák Köztársaságot. Egy nappal később német csapatok vonultak be a cseh országrészekbe, s azoka t Cseh Protektorátus néven a birodalomhoz csatolták. Ezzel párhuzamosan a magyar hadsereg megszállta Kárpátalja területét, megteremtve ezzel a közös magyarlengyel határt. Az 1939. március 14én önállósult szlovák állam fasiszta diktatúraként vonul be a tö rténelembe. Érdemes néhány szót vesztegetni a fasiszta szlovák állam politikai életére. A magyar párt elnöke végig az az Esterházy János volt, aki már a harmincas években is fontos szerepet játszott a slovenskói politikában, és a háború idején vált a magya r kisebbség vezéralakjává. Esterházy már akkor példát mutatott, amikor a magyar területek visszacsatolásakor Szlovákiában maradt. A szlovák parlament egyedüli magyar képviselőjeként azonban nemcsak a magyar kisebbség gondjaival foglalkozott, többször szót emelt a magyarországi szlovák kisebbség érdekében is. Esterházy emberi nagysága a Szlovákiában kibontakozott zsidóüldözés kapcsán nyilvánult meg. A szlovák parlamentben egyedüliként csak ő nem szavazta meg a zsidók deportálását lehetővé tevő 1942. évi LXVI II. számú törvényt. Ma már tudjuk, hogy Esterházy tevékenyen kivette a részét az üldözött zsidókat menekítő akciókból is. (22.50) Segített nekik elbújni, s közel ezer zsidó megkeresztelését megszervezve, megmentette őket az üldöztetéstől. További történet: 1945 elején a közben Moszkvában megalakult új szlovák kormány Kassára tette át a székhelyét. A kormányprogram a csehek és a szlovákok egyenjogúságát hirdette meg, miközben a németeket és a magyarokat kollektív háborús bűnösökké nyilvánította. A köztársasá g területén található összes német és magyar iskola azonnali bezárását rendelte el. A magyar iskolák bezárása következtében közel 100 ezer magyar gyermeket megfosztottak attól, hogy anyanyelvén
