Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. november 12 (236. szám) - Az Országgyűlés döntése az MSZP képviselőcsoportja által benyújtott kérelemről az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság 23/2010-2014. AIÜB számú általános érvényű állásfoglalásával kapcsolatban - ELNÖK (dr. Ujhelyi István):
3202 Tisztelt Képviselőtársaim! Félreértik, egyelőre nem azon házszabályértelmezésről van szó, hogy szocialista képviselő meg se szólalhasson, hanem egy másikról. És pedig a következőről, egy olyanról, ami ugyan ügyrendi kérdésnek látszik, de valójában nem csak ügyrendi kérdésről van szó; arról van szó, hogyan tudunk minél több eszközt találni a parlament menetében arra, hogy a zsidózást, a cigányozást, a másik becsüle tébe gázolást, a másik származásával való példálózást visszaszorítsuk. És ez a valódi kérdés, hogy erre akarunke és tudunke módot találni. Éppen ezért arra kérem a tisztelt Házat, hogy ne fogadja el az alkotmányügyi bizottság álláspontját. Az alkotmányüg yi bizottsághoz, mint elhangzott, azzal fordultunk, hogy személyes érintettség okán a sértett képviselő, ha valamilyen fontos okból nincs jelen az ülésteremben, a következő ülésnapon is 2, azaz kettő percben szót kaphasson. A Házszabályban nem példátlan, h ogy gondoskodunk arról, hogy a távol lévő, amúgy országgyűlési résztvevő esetében hogyan kell eljárni, hiszen ezért van az, hogy miniszterelnök úrnak elég csak minden harmadik héten megjelenni; ezért van az, hogy miniszter urak helyett államtitkár hölgyek és urak is felelhetnek. Érdemes tehát az értelmezést egy képviselő, a sértett képviselő szempontjából is végiggondolni. De ez csak a forma és a keret, amit egy tartalmi probléma megoldására vetettü nk fel. Mi maga a tartalmi probléma? Annyi történt, hogy szeptember 24én az ülés keretében az egyik képviselő úr - történetesen a Jobbikfrakció soraiból, de most nem ez a lényeg - érvelt a finnugor nyelvrokonság ellen. Ez szíve joga. Ámde az érvelés kapc sán valamilyen sajátos okból eszébe jutott megjegyezni, hogy ha ez így megy tovább, akkor azon se kell nagyon csodálkozni, hogy vannak, akik Árpád apánkat is zsidónak tartják. Ezután tovább gondolkodott és érvelt képviselő úr, és megint csak valamilyen okb ól azt is szükségesnek tartotta hozzátenni, hogy bizony nehéz volna egy finn úriembert, Steiner Pált és őt magát, képviselő urat unokatestvéreknek elképzelni, és - mondta - ezt bizony, ha így lenne, sokan ki is kérnék maguknak. Hát, olyan nagy magyarázatot én nem tartok szükségesnek ehhez. Azért éppen Steiner képviselő urat nem lehet a felszólaló unokatestvérének elképzelni, mert Steiner képviselő úr a felszólaló feltételezése szerint valószínűleg zsidó származású, és egy igaz magyar embert hogyan is lehetn e rokonának tekinteni valaki olyannak, akiről a képviselő úr azt gondolja, amit gondol - különben miért éppen ez a név ötlött eszébe, aki egyébként jelen sem volt az ülésteremben? (Moraj a Jobbik soraiban.) Nem nagy csoda ez egy olyan párt esetében, ahol a párton belül botrányt kavarhatott az, hogy egy vezető személyiségük egyik nagyszülejéről - volt már ilyen a történelemben - kiderült a zsidó származás. Az nem csoda, hogy ott így gondolkodnak. De az bizony csoda, ha a magyar parlament nem tud elegendő esz közt latba vetni, hogy a magyar parlament azonnal vagy a következő napon, de plenáris ülés keretében, és nem sajtónyilatkozatokban fejezhesse ki ellenállását az ilyen gondolkodás ellen. Lenne persze és más parlamentekben van másfajta mód is. Nálunk is lenn e, ha megtartottuk volna az Európa Tanács javaslatát a különböző országgyűlésekhez. Az Európa Tanács tudniillik azt javasolta, hogy minden parlamentben legyen etikai bizottság, amely fellép a rasszista, kirekesztő, többek között antiszemita kijelentések el len. Mi, szocialista képviselők be is nyújtottunk ilyen javaslatot. És mi történt? Rejtélyes okból ezt önök elutasították. Ugyanúgy rejtélyes okból most az alkotmányügyi bizottság sem talált módot - hogy ha már etikai bizottság nincs, akkor legalább ezt a másik eszközt használjuk fel. Pedig szükség lenne rá, szükség lenne etikai bizottságra is, és szükség lenne erre a házszabályértelmezésre is. Azt kérem önöktől, hogy amikor szavaznak, vegyék figyelembe: látszólag ügyrendi kérdésről szavaznak, valójában ta rtalmi kérdésről szavazunk; arról a tartalmi kérdésről, hogy akarunke újabb eszközöket legalább a megsértett kezébe adni a gyűlöletbeszéd, a zsidózás és a cigányozás ellen. Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP soraiból. - Szórványos taps az LMP padsoraiból .) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) :
