Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 11 (217. szám) - Egyes közjogi méltóságok halála esetén járó hozzátartozói nyugellátásokkal összefüggő törvényi rendelkezések módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - LÁZÁR JÁNOS (Fidesz):
310 törvény, tehát itt volt egy pontatlanság a vitában, de mindenképpen egy szűk kör számára alkot egy törvényt. Milyen üzene tet küld ez Magyarország polgárai számára? Az üzenet úgy néz ki, hogy miközben az egyik oldalon több tízezer ember különböző szociális juttatásait ez az Országgyűlés megvágja, a másik oldalon pedig a politikai elithez tartozó személyeknek pluszprivilégiumo kat biztosít a parlament. Ez a gond alapvetően ezzel a törvényjavaslattal. Ezen túlmenően pedig vannak némi, legalábbis megfontolást igénylő közjogi problémák ezzel a felvetéssel. Ha és amennyiben a kétharmados többség hisz a hatalommegosztás elvében - nem gondolom, hogy hinnének, de tételezzük fel , akkor legalábbis nehezen indokolható, hogy a köztársasági elnöki, illetve a miniszterelnöki özvegyek számára biztosítanak ilyen privilégiumot, de ugyanakkor pedig a bírói szervezet csúcsán lévő személyek, ille tve az alkotmánybírósági elnökök számára ugyanezeket a privilégiumokat, ellátásokat nem biztosítják. Mi ennek az alkotmányjogi indoka? Miért pont a miniszterelnöki pozíciót emeli ki, amikor a hatalommegosztás elvéből eredően, az alaptörvényből is levezethe tően elvileg ugyanebben az elbánásban kellene részesíteni a többi hatalmi ág élén álló közjogi méltóságokat is? A másik. Hogyha önök azzal érvelnek, hogy kiszámítható életpályát, egzisztenciális pályát kell biztosítani azok számára, akik a köz nevében, a k öz javára különböző tisztségeket töltenek be, akkor érdemes lenne talán a jövőre nézve például arról is elgondolkodni, hogy más országokban a miniszterek nyugellátását is ehhez mérten szabják meg, hiszen adott esetben azok, akik különböző kormányzati tiszt séget látnak el, azok esetében is, kisebb mértékben, mint miniszterelnökök, főbírák vagy államfők esetében, ugyanezek a kérdések felvetődnek. (18.30) Talán hasznos lenne nem egy ilyen nyúlfarknyi egyéni képviselői indítványban rendezni ezt a kérdést, hanem generálisan elgondolkodni azon, hogy egyáltalán a különböző fontos közjogi tisztséget betöltő személyek egzisztenciáját ízlésesen egyébként miként kívánja garantálni az Országgyűlés. De szeretném hangsúlyozni, alapvetően ebben a törvényjavaslatban túl azo n, hogy van komoly jogszabályszerkesztési probléma, az indokolás és a normaszöveg maga nem igazán van fedésben, volt olyan szöveg az általános indokolásban, aminek megfelelő normaszöveget nem sikerült megtalálni, tehát amikor itt a társadalmi részvételét biztosító egyéb ellátásokról is szól az általános indokolás, erre vonatkozó normaszöveget nem találtunk a törvényjavaslatban. De nem is ez az igazi probléma. Az az igazi probléma: felvállaljae azt ez az Országgyűlés, felvállaljae azt a ké tharmados többség, hogy úgy ad pluszprivilégiumot az elmúlt húsz év politikai elitjéhez tartozó személyek számára, hogy közben pedig hasonló típusú szociális ellátásokat az egyszerű emberek oldalán megvág. Ez az igazi kérdés. Köszönöm szépen. (Szilágyi Pét er tapsol.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kettő percre megadom a szót Lázár János államtitkár úrnak. LÁZÁR JÁNOS (Fidesz) : Köszönöm szépen, elnök úr. Igen tisztelt Képviselőtársaim! Hogy megkönnyítsem az LMP szavazatát, és a nyilván való hazugságokat érdemben cáfoljam, kértem szót, ugyanis a következő dolog történt, és sajnos a rosszindulatú hozzáállásnak a tipikus példáját hallhatták most Schiffer képviselőtársam előadásában. Amikor a kormány újraszabályozta az özvegyi nyugdíjakon kí vül a szociális járadékot, mert nem az özvegyi nyugdíjat, hanem a szociális járadékot szabályozta újra, akkor a szabályozás kapcsán a nyugdíjbiztosító elkövetett egy súlyos hibát. A személyi felelősségre vonás folyamatban van a kormány részéről.
