Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 11 (217. szám) - A Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat határozathozatala - A munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - MAGYAR ANNA (Fidesz): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - GÚR NÁNDOR (MSZP): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. CZOMBA SÁNDOR nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
295 jelentős részét nem az érdem i vitával, hanem honnan lesz pénz, meg mindenféle… - itt aztán már volt minden, a közmunkától kezdve minden előjött. De mivel a munkahelyvédelmi akcióterv egy nagyon lényeges eleme, egy új, mondhatni kuriózumeleme, és egész biztos vagyok benne, hogy európa i tagállamok mások is fognak ehhez hasonlóval élni, ezért engedjék meg, és nehogy hiányérzete legyen az ellenzékben bárkinek, hogy nem válaszoltam meg valamiféle kérdést, amit esetleg véletlenül kihagyok, arra majd a részletes vitában visszatérünk. De szeretném jelezni, hogy ebben a tekintetben a magyar kormány egyértelműen elkötelezett. A munkahelyvédelmi akcióterv végre lesz hajtva, és nagyon sok munkáltatónak és munkavállalónak fog nagyon komoly lehetőséget teremteni 2013tól kezdődően. (17.20) El nézést kérek azoktól is, akik hallgatnak most bennünket, számadatok röpködtek itt mindenféle irányba, és KSHstatisztikák. Megpróbálom egyszer világossá tenni, és talán képviselőtársaim is megértik, hogy miért beszélek erről picit részletesebben, hiszen mi ndenki erre hegyezte ki. Kétfajta statisztika van a KSHban. Az egyik az intézményi statisztika, ami 20a körül jelenik meg, a másik meg a munkaerőfelmérés statisztikája, ami európai uniós viszonylatban is hasonlítja az államokat egymással. Tehát, ha én a munkaerőre vagyok kíváncsi, akkor a munkaerőfelmérést kell figyelnem, mert az intézményi statisztika nem a munkaerőt vizsgálja, hanem az átlagkeresetet, a keresetet vizsgálja. És azért, hogy ne legyen nagy torzulás, ezért mintát vesz a munkáltatóktól. Ho gy veszi a mintát? Öt fő alatt nem vizsgál - puff. A munkavállalók egyharmada ott van a kkvszektorban. A másik: az 550 fő közöttieknél mintavétel van, egy igen apró mintavételt végez. Szóval rövidentömören, és én ezt vállalom is, kedves ellenzéki képvis előtársaim, amikor számokról vitatkozunk, akkor mindig a munkaerőfelmérés számairól vitatkozzunk. Én szívesen állok rendelkezésre. Önök azt mondják, hogy 23 ezerrel meg 33 ezerrel csökkent, önök az intézményi statisztikára hivatkoznak, aminek ehhez köze n incs gyakorlatilag. Halkan szeretném megjegyezni, 22 éve nem tudjuk megmondani, hogy éppen a mai napon hányan dolgoznak Magyarországon. Nincs ilyen statisztika. Nagy baj, nagyon jó lenne, ha lenne, és a kormány tett is lépéseket ennek érdekében. Amíg ez ni ncs meg, addig a munkaerőfelméréshez hasonlítjuk. Kedves Képviselőtársaim! Üssék fel ezt a statisztikát! 2010 májusához, a kormányváltás időszakához képest az idei évben 120 ezerrel több foglalkoztatott van. Megint mondok egyet, megint nézzék meg, kicsit bonyolódjanak bele, nézzék meg a közmunkát. Talán emlékeznek rá, 2010ben még az önök által indított “Út a munkához” program ment, ott még azért “bőségesen” volt ellátmány, és azt tudom mondani, hogy ahhoz képest 20 ezernél nem több a közfoglalkoztatotti n övekedés. Magyarul azt állítom, hogy 2010hez képest 2012ben közel százezerrel nőtt a versenyszféra foglalkoztatotti adata. Vitatkozhatunk ezen, kedves képviselőtársaim, nagyon szeretném, ha ez még hosszú évekig így lenne, de nem vagyok benne biztos, ha a recesszió folytatódik, és Európában az van, ami van, fordítva, mint Magyarországon, hogy csökken a foglalkoztatás, és nő a munkanélküliség. Egy ilyen helyzetben, egy ilyen örökölt helyzetben mi képesek voltunk a foglalkoztatást bővíteni, elsősorban a vers enyszférában, és még egyszer hangsúlyozom, elsősorban a versenyszférában; ez egy óriási dolog, óriási eredmény, úgy gondolom. A járulékcsökkentés általános, egy lélegzetvételű legyen, vagy kisebb lépésekben történjen. Ezt az élet bebizonyította, és el is h angzott ma, hogy de jó lett volna, ha mi is amellett döntünk. 2009ben és 2010ben összesen 5 százalék járulékcsökkentést hajtott végre az előző kormány. Ne legyünk igazságtalanok, nyilván egy válságból való kihúzás időszaka volt, de az eredmény mi? Lyuk a költségvetésen, a foglalkoztatásban zéró változás. És most önök ezt javasolják nekünk, hogy próbáljuk meg, hátha nekünk sikerül? Isten őrizzen! Amit önök javasolnak, attól nekünk, mint ördögnek a tömjéntől, úgy kell menekülnünk. Nem is ezt választottuk, m ert ha ez a 300 milliárd forint egyébként mind erre vonatkozna, halkan mondom, hogy ebből 140 milliárd forint van azon a lábon, ami az első öt pontot érinti, a 140 milliárd forintból nagyjából 11,5 százalékos általános járulékcsökkentést lehetne végrehajt ani. Ugye, nem kell mondanom, hogy mi lenne az eredménye?
