Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. november 5 (233. szám) - A természetes személyek csődhelyzetének rendezési eljárásáról szóló törvényjavaslat tárgysorozatba-vételéről történt név szerinti szavazás eredményének ismertetése - A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - MIRKÓCZKI ÁDÁM (Jobbik):
2674 (Az elnöki széket Balczó Zoltán, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) A javaslat szintén inkább a Hszt. rendelkezéseit veszi alapul a szabadságok kiadási rendjénél. Így a NAVnál dolgozó kormá nytisztviselőknek sem kell ezentúl szabadságos tervvel bíbelődniük, cserébe viszont a korábbi 40 százalék helyett már csak 25 százalékról rendelkezhetnek önállóan az éves alapszabadságból, a pénzügyőrökkel, az ügykezelőkkel együtt. További módosítások is v annak. Például egységesen a ki nem vett szabadságokat a következő év március 31ig kell kiadni, megváltani nem lehet. Az egészet a NAV működőképességének fenntartásával indokolják, amely elég furcsa, fogalmazzunk röviden. Megint egyik kezükkel adnak, a más ikkal pedig kétszer annyit elvesznek, legalábbis a jelen keretek között ez olvasható ki. Az illetmény nélküli, azaz a fizetés nélküli szabadságok rendszerében viszont már nem a Hszt.t vették alapul, hanem a közszolgálati törvényt, vagyis a hatályos Hszt. alapján még járó kedvezményeket, így például a súlyosan fogyatékos, illetve a beteg gyermek 12 éves koráig való gondoskodáshoz szükséges pozitív lehetőséget nyújtó rendelkezéseket. Ilyen gyermekekkel már nem lehet otthon maradni a továbbiakban. Én azt gond olom, hogy minden józan ész alapján teljesen logikus az az elvárás, hogy ezt - finoman fogalmazva is - újra kell gondolni, és korrigálni kell ezen a szinten. A fegyelmi és kártérítési felelősség kérdésében az új munka törvénykönyvi irányvonalat követik, ho gy a kártérítési módozatok szigorodnak, az indokolás szerint az egyenlő bánásmód miatt, de jellemzően itt is a lehető legelőnytelenebb szabályozást tekintik az egységesítési alapmércének. Úgy tűnik, hogy ismét csak spórolásról van szó, és ha úgy tetszik, a z egységesség lózungját felhasználva önök kapva kapnak az alkalmon, hogy ott vonjanak meg és onnan vonjanak el forrásokat, ahol és ahonnan csak lehet. Ez a törvényjavaslat azon túl, hogy meglehetősen összecsapottnak tűnik, megint nyilvánvalóan a dolgozókon történő spórolást segíti elő. Végezetül azért szeretném leszögezni, hogy a Jobbik támogatja azt, hogy szükséges a napi hatékony működési feltételek biztosítása végett egy egységes szabályozás, amely átlátható, következetes és a hatékonyságot maximalizáló javaslat. Kérdés azonban az, hogy a kormányzat a korábbi hibáit belátva most sikerrel tude megfelelni a jelenlegi jogszabályi változtatásokban lévő feltételeknek. A tervezet célja ugyanaz, mint már elmondtuk, és önök is elmondták, hogy egységesíteni kíván ja két jogállás törvényi rendelkezéseit, kicsit azonban úgy tűnik, hogy megint és ezúttal is a gombhoz keressük a kabátot. A tervezetben véleményünk szerint ugyanis a pénzügyőr és a kormánytisztviselő szembeállítása a jogok és lehetőségek egymáshoz igazítá sa esetén egyik vagy másik félnek hátrányokat okozhat. A gyakorlatban természetesen ez majd hamarosan ki fog derülni, ha ez így marad, de meglehetősen szerencsétlen dolognak tartjuk ezt a két csoportot egymással szembeállítani ilyetén módon. A két állomány csoport további integrációját erősíti: a két szolgálati ág tagjai is lehetnek egymás vizsgálóbiztosai. Ez a rész szinte biztosan borítékolható módon, egészen biztos, hogy nem az integrációt fogja erősíteni, sőt inkább a vélt vagy valós sértésekre okot adó körülmény lesz a jövőben. Egyébiránt, és talán fontos aláhúzandó tény, hogy a javaslat jelentős többségét a fegyelmi megregulázások szabályozása teszi ki. Így joggal merül fel a kérdés, hogy ennyire rossz lennee a fegyelmi helyzet a NAVnál jelenleg. Való ban egy ekkora törvénymódosítás keretében ilyen arányban a regulázást kell a legfontosabbnak tartani, vagy csak - hogy is mondjam, ha cinikus akarnék lenni - a rendvédelmi területen mármár megszokott - nem akarok durva kifejezést használni, de talán a meg félemlítés a legmegfelelőbb szó erre - megfélemlítés elérése lenne a cél? Nem gondoljuk, hogy ezt önök komolyan gondolják, de bizony ebből a szabályozásból jelenlegi formájában messzemenőkig ki lehet ezt olvasni.
