Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 30 (232. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Balczó Zoltán): - MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - FONT SÁNDOR (Fidesz):
2451 kormánynak is komoly kritika, hiszen ezt az állapotot jegeli, am iről most néhány adatot szeretnék elmondani. Csányi Sándor érdekeltségei összességében 3,4 milliárd forintnyi agrártámogatást nyertek el, a területalapú támogatásokból pedig 950 millió forinttal részesedtek; Nyerges Zsolt cégei: 3,7 milliárdnyi agrártámoga tás, 823 millió forintos területalapú mellett; Leisztinger: 2,7 milliárd, 670 milliós területalapú mellett. Ezek a száraz tények, ezek 2011es adatok. (Gőgös Zoltán: Több nincs?) De van több is, ezek a legkirívóbbak, ezeket mondtam el. (Gőgös Zoltán közbes zól.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Kedves Gőgös képviselő úr, ne haragudjon, tudom, hogy adott esetben gördülékenyebb lenne a plenáris termen kívül folytatott közvetlen vita, de itt kénytelen vagyok ezt kérni öntől. Köszönöm. MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik) : De hogy a kr itikának megfelelően ne csak a legnagyobbakat mondjam, az átlagok azt mutatják, hogy az ország leggazdagabb 1 százaléka viszi el a támogatások több mint 40 százalékát, és a hazai gazdaságok felső 10 százalékához kerül az agrártámogatások 76 százaléka. Ez m ár nem a néhány nagyról szóló adat, hanem az átlag. Tehát ezek szerintem jól mutatják azt, hogy nem az a probléma, amit a szocialisták itt felvetnek, hogy a nagyüzemekkel szembemegy ez a javaslat, hanem pont az a probléma, hogy ezt a most fennálló, jelenle gi rendszert jegeli a jövőben is, és ezért is nagyon fájlaljuk, hogy nincs semmiféle visszamenőlegességi hatálya, legalább az ilyen kirívó esetekkel szemben. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Megadom a szót Font Sándornak, a Fidesz képviselőjének. FONT SÁNDOR (Fidesz) : Köszönöm a szót. Arra kíváncsi lennék, hogy jobbikos képviselőtársaim hogyan terjesztenének be olyan törvényt, aminek visszamenőleges kényszerítő hatálya van, mert nincs olyan Alkotmánybíróság, amely azt ne meszelné e l, és ha véletlenül nem meszelné el, akkor az Európai Unió Bírósága tenné meg ezt. Tehát itt egy zsákutcába jutottak ezzel a logikával. De ugyanilyen zsákutca az a logika, amit Kiss Sándor jobbikos képviselőtársunk itt fölvetett, aki azt mondja, hogy az a természetes, hogy akinek 200 hektárja van, annak 300 kell, akinek 300, annak 400, és megállíthatatlan ez a földéhség. Elnézést, de a termőföld az nem egy osztható valami, amiből végtelen mennyiség van, és itt utalnék Győrffy Balázs képviselőtársamnak arra a gondolatára, hogy megerősítve: igenis tessenek már elolvasni ezt a törvénytervezetet, amelyben ugyan lehet, hogy mellékszereplőként, de ott van egy nagyon fontos mondat, hogy helyi földbizottságok fogják véleményezni a földszerzési szándék és a bérleti s zándék tervezetét, a szerződéses tervezetet. És a törvény leírja, hogy ennek a helyi földbizottságnak nyilatkozni kell és véleményt kell adni, hogy földszerzési szándék megfelele a birtokpolitikai irányelvek betartásának, és megfelele a helyben kialakult áraknak. Meg szeretném jegyezni, hogy Franciaországban például, ahol 250270 hektár a nagybirtokméret, ahogy Ángyán József itt mondta, ez azért van, mert a birtokpolitikai irányelvekben – úgy, mint nálunk is - benne van az arányosság betartásának a mérték e. Képzeljék el, ezt Franciaországban a helyi birtokhasznosítási bizottságok döntik el, hogy annak a kistelepülésnek vagy nagyvárosnak a környezetében a földet venni szándékozó vásárlónak, megszerezvén a termőföldet, arányos lesze a gazdálkodási mértéke a többiekhez képest. És ez az arányosság nincs definiálva, hogy mennyi. Tetszenek érteni? Iszonyú nagy szabadságot kap ez a helyi földhasznosítási bizottság: azt mondhatja, hogy ne haragudj, ez nem arányos, megtagadom ezt a vásárlást.
