Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 30 (232. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Balczó Zoltán): - GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz):
2452 Ha most bele tetszenek gondolni, hogy ez a helyzet fog itt Magyarországon is működni, nem lehet az, hogy mindenki korlátlanul földet szerezzen, és pont ezt akarjuk, ezért akarjuk erősíteni a közepes birtoktesttel rendelkező családi gazdaságokat. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Megadom a szót Gőgös Zoltánnak, az MSZP képviselőjének. GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Szóba kerültek a támogatások, csak egy mondattal reagálnék, hogy ki vett föl sokat, meg ki nem. A fejlesztési támogatá sok több mint fele, tehát nagyjából olyan 350 milliárd forint állattartásfejlesztésre ment. Állattartásfejlesztést nem tud csinálni az, akinek nincs állata. Nem tud csinálni trágyakezelést sem európai megoldással, csak az tud csinálni akinek van. Tehát i nnentől kezdve ez teljesen fölösleges vita, mert nyilván azokkal a pályázatokkal szárítót is csak az tud felújítani meg cserélni, akinek van, de traktort nagyon sokan vettek. Tehát, hogy darabra mennyien kaptak pénzt, azért az nyilván teljesen más számot m utat. Egy biztos, hogy volt egy modernizációs kényszer, mert egyébként ma a telepeink fele nem működne, tehát ettől kár ezeket félteni. De azt szeretném azért megkérdezni képviselőtársaimtól, vane valakinek arról fogalma, hogy egy ilyen típusú átalakítás mibe kerül, tehát az, hogy ez a működő rendszer, nem mondom, hogy jó, vagy nem - vagy Rebeka itt emlegette, hogy most ez jó rendszer, vagy nem , egy biztos: működik, nagyjából működnek az integrációk is, a kicsi, a közepes meg a nagy integrációja. Ha ezt a rendszert fenekestől fölforgatjuk, a benne levő vagyont kidobjuk a levesbe, mert ennek nyilván az a következménye, hogy nem kellenek azok az állattartó telepek, amibe rengeteg pénzt öltünk bele, aminek egy része hitel meg uniós támogatás, akkor onnantól kezdve ki fogja megfinanszírozni ezt az átállást, amiről itt mindenki beszél, hogy majd egy más típusú rendszer lesz. Ugyanis lehet a bankokat persze szidni meg bántani, de amikor a Bankszövetség megszólal egy ügyben, ami nem a saját ügye, hanem egy ágazat ügye, hogy abban a pillanatban nem lesz finanszírozható az ágazat, ha ez a földtörvény eléri majd azt a hatást, amiről itt beszélnek, ugyanis nem finanszírozható az a családi gazdaság, amelynek nincs hivatalos bevétele, képviselőtársaim. Annak idején, mik or volt a fagykár, már a végén a szomszédoktól hozott igazolást is elfogadtuk, hogy kinek mennyi almája volt. Ugyanis senki nem tudott hivatalos bevételt igazolni. Hozzánk a szárítóba kilenc darab szállítójegyre kell elírni egy IFAszerelvény gabonát. Na m ost, ez a probléma, hogy ez a rendszer Magyarországon így fog működni, mert ez a magyar valóság. ELNÖK (Balczó Zoltán) : Megadom a szót Ángyán Józsefnek, a Fidesz képviselőjének. DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Hát, Gőgös ké pviselő úr, nem tudom, miért gondolja, hogy fölforgat ez a törvény mindent. Hát semmit nem forgat fel, hát a status quót megőrzi. (Közbeszólások a Jobbik soraiból.) Hát húsz év múlva - önök odaadták bérbe húsz évre azt a földet , ha lejár a bérleti szerző dés, akkor merül föl ez a kérdés. Miért gondolja, hogy fölforgatja? Épp baj, hogy nem forgatja föl. Föl kéne forgatni ahhoz, hogy túléljük ezt az egész ügyet! (17.30) Kettő: a földbizottság valóban fontos garanciális elem lehet, hadd tegyem így hozzá, mert Franciaországban, ahogy ezt Font képviselő úr elmondta, valóban dönt, a helyi közösség dönt arról, hogy most oda be lehet fogadni egy ilyen vásárlót vagy bérlőt, vagy nem. Ezért kell valószínűleg kiegészíteni a földforgalmi törvényt az együttdöntési vagy döntési jogkörrel, és akkor teljesen rendben van a helyi földbizottság, mert valóban nagyon fontos lenne, hogy a helyi közösség
