Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 30 (232. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Latorcai János): - HANÓ MIKLÓS (Fidesz): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - VARGA GÉZA (Jobbik):
2429 őstermelők - akik 500 ezres nagyságrendben vannak jelen minden elmondás szerint a kormánypárt részéről - 22 ezer fős köre az, aki a NAV, az Adó- és Vámhivata l felé adót fizetett. Szeretném tehát jelezni, hogy a társas gazdaságok mintegy 80 milliárd forintos adóbefizetést tettek, ezzel szemben az egyéni vállalkozások 8 milliárd forintosat, és az őstermelői kör pedig mintegy 2 milliárd forintosat. 80 a 10zel sz emben. A földterületek használata pedig nagyjából felefele arányt képvisel. Köszönöm szépen, elnök úr. Szívesen veszem a cáfolatokat. ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Hanó Miklós képviselő úr következik. Parancsoljon, képviselő ú r! HANÓ MIKLÓS (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. Most a törvénytől egy picit elvonatkoztatva, de megint csak összefügg, mert végül is az állattartásról volt szó Gőgös képviselőtársam részéről. Megint csak elkezdte ezt a kártyát előhúzni, hogy a nagyüzem az az igaz, ott tartanak állatokat (Gőgös Zoltán: Mert ez van!) , a kicsiknél nem akarnak tartani. (16.00) Azt hiszem, Kiss doktor mondta, hogy tartanának, csak nem jó a piaci helyzet, ez tény. 2003ban volt 7,5 millió sertés. Akkor az önköltségi ár feléért kezdt ék megvásárolni a sertéseket. Miért? Mert ömlött be az a sok szemét, amit a feldolgozóiparból leprivatizáltak - és nem a termelőké, mint Dániában vagy Hollandiában ; olyan olcsó volt a generálpép, a fejpép, az egyebek, meg a szójapor, ami egyébként génkez elt, amit beledolgoznak az úgynevezett élelmiszerbe, hogy a jó magyar sertés kiszorult a piacról. Mi történik? A nagyüzemi sertés, a táppal felfújt sertés tőkehúsként elmegy. De Magyarországra nagyon jellemzője a szalámi, a Pick szalámi, a Herz, a csabai k olbász, gyulai kolbász, arra ez nem való. Arra viszont a kistermelők nagyon jól föl tudták nevelni, mert hosszabb tartási idő volt, és abraktakarmánnyal szépen fölnevelték. Ez egy bizonyos megélhetést jelentett. De ha ezeknél a termékeknél is kiszorultak, mert úgynevezett nem szakmabeliek, csak a tőke lenyúlása miatt vették meg a Pick szalámit is annak idején - akik hordták be a holland sertést - majdnem tönkrement akkor az ágazat, ezelőtt 56 évvel; mármint a szalámigyártás. Igenis van kedve az embereknek termelni vidéken, csak vissza kell hozni, ha piacgazdaságban élünk, azt a piaci lehetőséget, hogy legyen rajta nyereség. Ez a kormány megtette a lépéseket, ugyanis megvalósította ennek a sok szemétnek a behordási tilalmát. Lásd például a baromfiágazatot, h ogy ne csak a sertést mondjam: dioxinos csirkecombot árulgattak a piacokon sok helyütt, mert Hollandiában, Dániában beetették ezeket a baromfikat, és azt érdekes módon kutyaeledelként ide, az országba beérkeztették humán fogyasztásra, és piacot romboltak. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Na, ezt mi megszüntettük. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Varga Géza képviselő úr következik. Parancsoljon, képviselő úr! VARGA GÉZA (Jobbik) : Elnök úr, köszönöm a szót. Gőgös képviselőtársam elé szeretnék egy tükröt tartani, azt mondván, hogy Gőgös képviselőtársam egy jelen problémáról beszél. Ez maga a probléma, nevezetesen amit a nagyüzemekről mondott. Ezt a problémát az önök 40 éve, majd a különböző, utána következő kormányzásai hozták létre. A probléma abban áll… - és itt a zenélő tehenészet példája már sokszor elhangzott ma, de azt hiszem, hogy még ezt sokáig tudjuk idézni a mezőgazdasági témákról beszélvén. Csányi Sándor zené lő tehenészetére gondolok, ha esetleg Gőgös képviselőtársamnak elkerülte volna a figyelmét.
