Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 30 (232. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Latorcai János): - BENCSIK JÁNOS (Fidesz): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP):
2430 (Gőgös Zoltán: Miért baj ez?) Nekem nem baj, csak példának szeretném behozni. Ennek a telepnek a vezetője, Csányi úr, büszkén mondja, hogy 3,5 milliárd forintba ker ült ez a tehenészet. A 3,5 milliárd mellett 56 kemény munkahelyet teremtett. Gőgös képviselőtársam, tessék elosztani végre, hogy mennyibe került egy darab munkahely! Ez a Csányi úr ugyanazt büszkén nyilatkozza, hogy ennek jelentős része EUs támogatás volt . Igen, egy beruházásra, pontosan nem tudom a százalékot, de 30 százaléknál biztos nem kevesebb. Ha tehát elosztjuk a számokat, akkor 60 millió forintba került egy munkahely. Ezt tudja a nagyüzem. Ebből ha 30 százalék EUs támogatást kapott, vagyis mindann yiunk adópénzét a mostani beruházásra, de tudjuk, hogy a másik 40 milliót sem a saját zsebéből tette hozzá, hanem korábban a földalapú támogatások aránytalanul a nagyüzemeket kedvezményező voltából tette félre. Ezért tehát az a telep mindannyiunk adóforint jából készült. Megkérdezném, hogy tessék egy számítást elvégezni, hogy egy őstermelő Dabronyban, azon a településen, amelyről valószínűleg mindketten nagyon sokat tudunk, ott, ha adnánk 60 millió forintot egy őstermelőknek, egy egyéni vállalkozónak, mennyi munkahelyet tudna teremteni azzal a pénzzel. Ezt tessék összehasonlítani, és lennee kedve akkor majd tehenet fejni? (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét. - Gőgös Zoltán közbeszól.) Bizonyára akkor lenne kedve tehenet fejni. (Ta ps a Jobbik padsoraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Bencsik János képviselő úr következik, parancsoljon! BENCSIK JÁNOS (Fidesz) : Köszönöm szépen, elnök úr. A Tasó László és Varga Géza képviselő urak által elmondottakat sze retném néhány adattal alátámasztani. Alapvetően a magyar agrárium legnagyobb baja az, hogy nagyszámú kisgazdaság és kisszámú nagygazdaság egyenlőtlen küzdelme folyik. 2009ben a területalapú támogatást igénylő 185 ezer hazai gazdaságból 16 ezer használta a mezőgazdasági terület 72 százalékát. Ha megnézzük azt, hogy 2011ben az igénylők felső tizede szerezte meg a területalapú támogatás 76 százalékát és az alsó egytizede pedig az 1 százalékát, akkor valóban azt kell mondani, hogy torz a birtokszerkezet, és a földalapú támogatások jelenlegi rendszere és leginkább a beruházási támogatások rendszere az, amely az elmúlt közel egy évtizedben ezt a torz birtokszerkezetet vagy gazdaságszerkezetet tovább feszítette. Abban igaza van mindenkinek, hogy a földforgalmi tö rvény önmagában sikeres és fejlődőképes hazai agrárgazdaságot nem tud elősegíteni, ennek a létrejöttét nem tudja elősegíteni. Szükség lenne arra, hogy egyszerre lássuk az üzemszabályozási törvényt, és egyszerre lássuk a családi gazdálkodásra vonatkozó törv ény tervezetét is. Akkor lehetne olyan intézményrendszer felállításáról is jó szívvel dönteni, amely ezen aránytalanságok csökkentését tudná elősegíteni. Vannak jó programok: az agrártárca részéről, Balogh József képviselő úr részéről elindított tanyafejle sztési program, ami nem is tanyafejlesztési, hanem aprófalvas térségfejlesztési program. Oda, ahova a tőke nem megy be, ott ad lehetőséget arra, hogy valamiféle felvásárlás keretében létrejöjjenek olyan pici feldolgozóüzemek, amelyek a helyi közellátásba é s közétkeztetésbe be tudják vinni azt a portékát. Mert a tőke oda nem akar bemenni, mert az számára nem (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) versenyképes piac. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai J ános) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Gőgös Zoltán képviselő úr következik, parancsoljon! GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP) :
