Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 30 (232. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. SZILI KATALIN (független):
2421 képviselőtársam módosító indítványait is látva azt gondolom, hogy az én felszólalásom nem nagyon fog kilógni ebből a sorból, hiszen azt meg kell hogy mondjam, hogy ennek a törvényjavaslatna k, amely a T/7979. számon került a parlamentben lajstromozásra, a céljai olyan szépen meg vannak fogalmazva, amelynél jobbat nem is kívánhat egy társadalom a jogalkotóktól. Ezek a célok. A probléma mégis az ezzel a javaslattal, összhangban az előttem szóló val, hogy ha a meghatározott célokat és a tételes szabályokat összevetjük és górcső alá vesszük, azt állapítjuk meg, hogy közük nincs egymáshoz. Most is azt tapasztalhatjuk, amit már sokszor megéltünk, hogy a javaslatok a célok megfogalmazásában valóban a nemzet érdekeit képviselik, ugyanakkor a szabályokban már kizárólagosan gazdasági, egyéni vagy lobbiérdekeket tartalmaznak. Tisztelt Képviselőtársaim! Számtalan szakmai szervezettől kaptam magam is megkeresést, hogy tegyek meg mindent annak érdekében, hogy egy ilyen törvényjavaslat ne kerüljön a Házban elfogadásra. Magam, képviselőtársaim, felszólalásommal és szavaimmal tehetek, s csak reménykedhetek abban, hogy kormányzópárti képviselőtársaim belátják, hogy ennek a törvényjavaslatnak a változatlan formában történő elfogadása és annak hatása évtizedekre torz gazdasági, társadalmi viszonyokat hoz létre, s ezt számon fogja rajtunk kérni a társadalom, és ezért, képviselőtársaim, nyilván önök tehetnek azért, hogy ez ne így legyen. Amiben egyetértünk, az az, hogy a földkérdés régóta fennálló megoldatlansága után a társadalom annak hosszú távra szóló rendezését igényli tőlünk az igazságosság, a gazdaságosság, a fenntarthatóság elvei alapján. Képviselőtársaim, a törvénynek egyszerre kell alkalmasnak lennie a földekk el történő spekuláció megszüntetésére, az igazságos birtokrendszer kialakítására. Garantálnia kell, hogy a föld a helyben lakók megélhetését, biztonságos jövőjét biztosítsa, segítse elő a táji adottságoknak megfelelő gazdálkodást, feleljen meg a fenntartha tóság követelményeinek. Mondom ezt azért is, mert a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács éppen most ülésezik és tárgyalja többek között ezt a témát is, ahol államtitkár úr is részt vett. Tisztelt Képviselőtársaim! Át kell tekintenünk, hogy mindezeknek a c éloknak, amelyek a törvényben is megfogalmazódtak, megfelele egyébként a törvény szabályozása. Azt kell hogy mondjuk röviden: nem. Nem alkalmazkodik sem az alaptörvényben megfogalmazott fenntarthatóság szempontjaihoz, sem a nemzeti vidékstratégia célkitűz éseihez. A tervezet korlátot állít a magánszemélyek és a családi gazdaságok földszerzése elé, miközben tőkeerős nagybirtok terjeszkedésének lényegében nem állít gátat. A tervezet csak látszólagos akadályokat állít a külföldiek földtulajdonszerzésével szemb en, azonban nem alkalmas arra, hogy megakadályozza azt. Képviselőtársaim! Meggyőződésem - és az általam képviselt Szociális Unió szerint is , hogy a földkérdés az ország jövőjének elsődleges záloga, nemzetpolitikai kérdés, amit ennek megfelelő súllyal kel l valamennyiünknek kezelni. Így nem érthetünk egyet azzal, hogy egy ilyen súlyú, az egész ország jövőjét alapvetően befolyásoló törvénytervezet érdemi társadalmi vita, nemzeti konszenzus és előzetes hatástanulmányok készítése nélkül kerül az Országgyűlés e lé tárgyalásra. Képviselőtársaim figyelmét csak felhívnám arra, hogy ma egyébként a törvényhez benyújtott 87 módosító indítványból - illetőleg 90, hiszen 3 módosító indítvány visszavonásra került - körülbelül 70 kormányzópárti képviselőtársam tollából kele tkezett. Tisztelt Képviselőtársaim! Elnök Úr! A tervezet olyan módon akadályozza a földtulajdon és a földhasználat átruházását, amely gyakorlatilag megbénítja a termelés bővítésére irányuló szándékot, s lássuk be, az egyébként is alacsony földárakat még le jjebb fogja vinni. Az eleve hibás és sokszorosan kijátszott kárpótlás, a földek alig korlátozott kereskedelme a rossz emlékű nagybirtokot restaurálta, miközben ezen társaságok foglalkoztatási mutatói jócskán
