Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 30 (232. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. SZILI KATALIN (független):
2422 elmaradnak a családi és kisgazdaságoktól. Mindez a tömegtermelés felé mozdítja el az ország termelési szerkezetét, nem a magasabb hozzáadott érték és hozzáadott értékű termelés felé. A nagyüzemeknél csapódik le az Európai Unió agrártámogatásainak legnagyobb része, annak ellenére, hogy az eredendően a vi déki családoknak, családi gazdaságoknak szánt pénzt a vidék megtartó erejének elsődleges növelésére. A profitszerző nagyüzemek mellett elsikkad a családi gazdálkodás lehetősége. Ezzel a kialakult rossz gyakorlatot konzerválja a javaslat. Képviselőtársaim, összeegyeztethetetlen ugyanakkor a kormány által elfogadott nemzeti vidékstratégiával, amely a többi közt a következő célokat fogalmazza meg. Csak kettőt szeretnék önöknek ebből kiemelni. A családi gazdálkodás folytonosságát és a generációnkénti megújítás lehetőségét kínáló támogatási megoldások; családon, rokonságon belüli illetékmentes gazdaságátadási támogatás és a fiatal gazdák induló támogatásának előnyben részesítése; az autonóm, önfenntartó, önellátó, félig önellátó, akár részfoglalkoztatású családi gazdaságok tartós fennmaradásának segítése és támogatása. Csak feltenném a költői kérdést: megfelel ennek ez a törvényjavaslat? Képviselőtársaim! Ahogy ezt már jeleztem, jelentős ellentmondás tapasztalható a törvény bevezető rendelkezéseiben foglalt célok és a tényleges tartalom között. A birtokméretet illetően korlátozza a magánszemélyeket és a családi gazdaságokat, miközben a nagyüzemek számára gyakorlatilag korlátlan üzemméret kialakítását teszi lehetővé. A földszerzésnél nem az egy főre jutó földterület mértékét, hanem az alkalmazottak számát veszi figyelembe, s ezzel előnyben részesíti a több alkalmazottat foglalkoztató nagyüzemeket. A törvény nem biztosítja a nem mezőgazdasági tevékenységet folytató magán- és jogi személyek nagyon is életszerű - és itt csak hangsúlyozom, háromszor aláhúznám , közhasznú célú tulajdonszerzését, illetve haszonbérletét, ezzel akadályozva például a természeti területek védelmét és a természeti értékek megóvását. A helyi önkormányzatokat és - egyetlen kivétellel - a nemzeti parkokat kizárja az előhaszonbérleti rangsorból, ezáltal kizárja a helyi jelentőségű védett területek tulajdonjogának vagy haszonbérletének a megszerzését is. A törvényben előnyben részesített energiaigényes és magas fokon gépesített nagyüzem hosszú távú fenntarthatósága az energiaárak emelkedését figyelembe véve kétséges. Érdemes egyébként a fenntartható fejlődés szempontjaiból is górcső alá venni a törvényjavaslatot. (15.30) Ezek a nagyüzemek ráadásul alacsony munkaerőigényükkel elvándorlásra ké nyszerítik a helyben lakókat, ami járulékos teherként népesedési, környezetvédelmi, egészségügyi, kulturális problémát is okoz. A javaslat dedikált céljaként került megfogalmazásra a külföldiek termőföldszerzésének megakadályozása. A törvénytervezet, képvi selőtársaim, azonban a külföldiek földvásárlási moratóriumának feloldását tényként kezeli, nem tesz hathatós lépéseket ennek vagy legalábbis káros hatásainak elkerülése érdekében. Különösen aggályos ez Magyarország jelenlegi gazdasági helyzetében, amikor a magyar föld ára a nyugateurópai földárak töredéke. A moratórium feloldásának gazdasági alapjai hiányoznak, így annak fenntartása indokolt. Itt megint csak egy kérdést tennék fel, hogy egyáltalán folytate a kormányzat annak érdekében bármilyen tárgyalást , hogy esetlegesen a moratórium fenntartása megtörténjen. Képviselőtársaim, egy korszerű földtörvénynek támogatnia kell a családi gazdaságokat, de ezek hatékony piaci jelenléte csakis szövetkezések közreműködésével oldható meg, ezért egy XXI. századi földt örvénynek arról is kellene gondoskodnia, hogy a szövetkezetek is szerezhessenek termőföldtulajdont. Olyan vidékfejlesztési és ezen belül hangsúlyos földpolitikát kell megfogalmazni, amely a fenntarthatóság hármas követelményének - nyílván képviselőtársaimn ak nem kell megismételni , a környezeti, a társadalmi és a gazdasági fenntarthatóságnak is megfelel. Mindehhez szükség van a földbirtokpolitika szabályozási hátterének megújítására, a föld, a
