Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 30 (232. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Latorcai János): - GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik):
2416 Elhangzottak olyan kijelentések is, hogy a törvény szellemében nem vásárolhatnak majd földet ingat lanbefektetők, magyar és külföldi spekulánsok, valamint azok a nagybirtokosok sem, akiknek már sok van. Mi azt szeretnénk, ha úgy tetszik, mi önökkel ellentétben valóban azt szeretnénk, ha ez tényleg így lenne, a valóság azonban az, hogy a hangzatos szavak köszönő viszonyban sincsenek a tervezetben megfogalmazott valósággal. Ismét beigazolódott az az állítás, amely szerint a Fidesz azt mondja, amit a Jobbik, ami a társadalom igénye is lenne, de közben úgy tesz, mint az MSZP. Azt látjuk tehát, hogy a terveze tben olyanfajta kiskapuk kerültek becsempészésre, amelyek éppen a zabolátlan területszerzést, akár a külföldiek, sőt, akár a külföldi spekulánsok térnyerésének lehetőségét teremtik meg. Hogy mire is gondolok itt elsősorban? Nyilván nem az egyszerű, mezőgaz daságból élő fölművelők területszerzési lehetőségeire, hiszen ezeket valóban kőbe vésték, akár jogalanyiság, akár a birtokméret tekintetében. Nem voltak ilyen szigorúak azonban a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetében. Vajon mi lehet ennek az oka? Mivel indokolható, hogy a helyben lakás igazolása során egy földműves magánszemély esetében három év szükségeltetik, míg a jogi személyek esetében csak egy év? (15.00) Talán önök szerint a gyakorlat nem azt mutatja, hogy egy tá rsaság székhelyének megváltoztatására meglehetősen nagy rendszerességgel kerül sor? Éppenséggel a már kiírt haszonbérleti pályázatokkal kapcsolatosan fordult elő nem egy esetben, hogy a jogosultsági kritériumoknak való megfelelések miatt a beadási határidő ket megelőzően székhelyváltások történtek. Önök tehát ennek egyáltalán nem kívánják elejét venni, mi viszont ezt nem tartjuk elfogadhatónak, ezért többek között e tekintetben is módosító javaslattal fogunk élni. Nem éri botrányosabban azonban a birtokméret maximalizálására tett javaslatuk, amely egész egyszerűen álságos és vállalhatatlan. Nagyon jól tudják, tudja mindenki, hogy pontosan az önök mögött álló üzleti körök általánosan elfogadott eljárása az, hogy cégbirodalmakat, céghálókat hoznak létre, amelye ken keresztül hol itt, hol ott szereznek érvényt érdekeltségeiknek. A jelenleg hatályos szabályozás szerint bármely jogképes természetes személy tetszőleges számú jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli más szervezet tagja, azaz tulajdonosa lehet. E nnek okán a korlátokat komplex módon úgy lenne szükséges meghatározni, hogy amennyiben tulajdonosi átfedések állnak fenn a jogi személyek, illetve jogi személyiség nélküli más szervezetek között, illetve az ilyen személyek tulajdonosai magánszemélyként is rendelkeznek mező- és erdőgazdasági földek tulajdon, illetve használati jogával, úgy a használati jog legnagyobb mértéke szempontjából ezeket a területeket egybe kelljen számítani. Egyszerű példával élve, a mi módosító javaslatunk elfogadásának hiányában a magyarországi mintegy 5 millió hektár termőterület teljes haszonbérlése elméletben egyetlen magánszemély tulajdonában álló 4 ezer jogi személyen, illetve jogi személyiség nélküli más szervezeten keresztül is megvalósulhat. Tehát létrejöhetne akár ez az á llapot is. Amennyiben önök az általunk javasolt pontosítást elvetik, nyilvánvalóvá teszik egyúttal, hogy szándékaik pontosan bizonyos üzleti körök érdekeit szolgálják. Mi lehet vajon a céljuk ezzel? Azt gondolják talán, hogy egészséges ró zsadombi villákból megszerezni a művelhető területek összességét? Az előttünk lévő javaslat valódi tartalma szerint ennek bizony fennáll a lehetősége. Részben ezzel összefüggésben elengedhetetlennek tartjuk annak kimondását is, hogy mező- és erdőgazdasági földek haszonbérleti jogát átláthatatlan tulajdonosi szerkezetű, felépítésű, tevékenységű mezőgazdasági termelő jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli más szervezet ne szerezhesse meg. Jóllehet önök azt hangoztatják, hogy ezek az elvek már az alapt örvényben rögzítésre kerültek, ez az érvelés azonban nem felel meg a valóságnak. Az alaptörvény vonatkozó szabálya, azaz egészen pontosan annak 38. cikk (4) bekezdése kizárólag azon esetekre fogalmaz meg általános tilalmat, ha a jogszerzés államtól vagy ön kormányzattól történik. A Jobbik azonban úgy gondolja, hogy a termőföld egyedi jellegéből adódóan elengedhetetlen, hogy az átláthatatlan szervezetek az államon,
