Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 16 (230. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - FONT SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2088 élelmiszerünket, és netán hogyan akarjuk biztosítani azon gazdaságok számára a termőföldalapot, akik olyan potenciállal rendelkeznek, hogy exportra is tudnak termelni. Nos, ezek azok az indítékok véleményem szerint, amelyek szükségessé tették, hogy nyissuk meg a vitát. Igen, Varga Géza e mlítette, hogy a vita elég régen megnyitásra került, hiszen egy koncepcióról volt szó, amelybe szerintem régen nem látott módon az ellenzék idejekorán bevonásra került. Természetesen ez nem azt jelenti, nem jelentheti azt, és nem is kell hogy azt jelentse, hogy az ellenzék a jelenlegi polgári kormány által felvázolt koncepció minden egyes részletével egyetért és azonosulni tud. Látszódott, hogy két szélsőség van az ellenzék körében, és az egyiket az MSZP, a másikat a Jobbik képviselte. Az LMP inkább innen a budapesti belvárosból próbálta meg kitalálni, hogy hogyan működik a vidék. (Szabó Rebeka közbeszól.) De tény az, hogy egy konzultációs sorozat szinte még jelenleg is zajlik, és nyugodtan mondhatom, hogy ez a parlamenti vita is a konzultációs sorozat része , most már persze technikai szinten, amikor majd módosító indítványokkal tudomásunkra lehet hozni, hogy az ellenzék hogyan próbálná esetleg másképp vagy jobbító szándékkal formázni ezt a törvénytervezetet. A kormány és a polgári többséget biztosító jelenle gi kormányoldal azonban úgy gondolja, hogy alapvetésnek, vitaanyagnak mindenféleképpen megfelel a jelenleg benyújtott törvénytervezet. Mint említettem, az egyik indok a változtatásra a ’14ben lejáró földszerzési tiltás. Természetes volt, hogy ekkor a szak mai körök körbenéznek az európai országok körében, hogy más országok vajon hogyan rendelkeznek a földszerzéssel kapcsolatosan, netán ha tagállami állampolgár is vásárolhat földet. Ebben nagyon eltérő álláspontok vannak. Először is vannak azok az uniós orsz ágok, amelyek egyáltalán nem korlátozzák a külföldiek termőföldszerzésének lehetőségét. Vannak ilyen országok a régi 15ök, alapító tagországok között, és vannak a velünk együtt csatlakozó országok körében is, ha csak itt Romániára, Szlovákiára vagy Csehor szágra gondolok, hogy ezek az országok semmilyen korlátozást nem tettek. Ugyanakkor én merem azt mondani, hogy amelyek egy kicsit is jobban aggódnak a termőföldért, mondjuk, Lengyelország és Magyarország, stratégiailag az utolsó pillanatig védték az állásp ontjukat, hogy külföldiek egyelőre ne vásárolhassanak termőföldet. Aztán kiderült, hogy meg kell nézni, a védekezési alap megfelele az uniós jogszabályok alapvetéseinek, netán az Európai Bíróság döntéseinek. Sokat és sokan favorizálták több éven keresztül a dán gazdasági modellt, termőföld- és üzemszabályozási modellt. Én magam is sokat tanulmányoztam ezt. Voltak, akik szakmai kirándulásokra mentek. Aztán kiderült, hogy ők sem különbek sokan másnál. Egy németországi feljelentés alapján a dán földtörvénynek az általuk tartott legfontosabb alapelemeit semmisítette meg 2009ben és ’10ben az Európai Bíróság. (10.50) Ez a helyben lakásra és az iskolai végzettségre utaló nagyon kritikus feltételeket jelentette. Ez persze azt jelentette, hogy amíg nem semmisültek meg ezek a dán szabályok, addig ott külföldi, EUtagállami állampolgár valóban nem szerezhetett, nem tudott fizikailag földet szerezni, hiába engedte meg elvi alapon a dán jogszabály. Természetesen ismert volt a hozzánk közel álló osztrák szabályozás; itt csak a miniszterelnök úr azon szófordulatát szeretném idézni, aki azt mondta, hogy annyi osztrák kollégát szeretnénk itt látni földet szerezni, mint ahány magyar gazdálkodó tud netán Ausztriában földet szerezni. Itt ugye nem az osztrákok szándékával, hane m a magyarok lehetőségével van leginkább problémánk; gyakorlatilag nem tudnánk Ausztriában földet szerezni, és nemcsak az árkülönbség miatt, hanem az ottani nagyon rafinált eljárási szabályok miatt. És aztán ezek a viták eljutottak, legalábbis engem elveze ttek 2008 tájékán a francia földszabályozás kérdéséhez. Hála istennek volt az NFAnak akkor egy olyan munkatársa - Jaczkó József, itt nevét is megemlítem , aki szakmai úton jelezte, hogy a francia földjogszabályozás
