Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 16 (230. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - FONT SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2089 rendkívül érdekes. Ott van egy állami h atóság a társult tagokkal együttvéve - Safernak nevezik ezt az intézményt , és gyakorlatilag ezen államigazgatási szerv nélkül egyetlen négyzetméter föld sem mozoghat sem tulajdoni, sem bérleti rendszerben. Nosza, akkor nem maradt más dolgunk, mint hogy n ézzük már meg, hogyan maradt talpon ez a francia modell, amit itt a miniszter úr is idézett az expozéjában. Én magam egy szakkönyvet fordíttattam akkor le, és tettem közzé itt sokak számára, akit érdekelt ez a kérdéskör, és nem vitás, hogy számunkra olyan meglepő szabályozást vezettek be a franciák, hogy ember legyen a talpán, aki európai uniós állampolgárként Franciaországban tud ma földet szerezni. De hozzáteszem - egyben válaszolva is a Jobbik felvetésére , hogy aki a francia földjog minden elemét EUta gállami állampolgárként teljesíti, legyen az, mondjuk, egy cseh állampolgár, akkor természetesen a francia állam és az a Safer intézmény, az eljáró állami hatósági intézmény sem tilthatja meg a cseh állampolgárnak a földszerzést. Csak hát ott igen komoly f eltételeknek kell megfelelni, igen kritikus feltételeknek, amit rendszerint egy tagállami külföldi állampolgár nem szeret vállalni. Nos, ezek voltak azok az első alapok, amelyekkel, azt gondoltuk, 2014re fel lehet készülni. Van modell, van példa, hogy ige nis a kritikus kérdéseket - mint zsebszerződés, külföldiek termőföldvásárlása, magyar spekulációs termőföldvásárlás, mert mondjuk meg, hogy azért Magyarország állampolgárai is benne vannak időnként a spekulációs földvásárlási szándékban - hogyan lehet kivé deni, úgy néz ki, hogy van valami lehetőség. És itt vissza kell nyúlni az uniós alapszerződés egykét kritikus pontjára. Éppen tegnap a közhírekben figyelem, hogy Balczó Zoltán, a Jobbik frakciójának vezetőhelyettese azt mondja, hogy kettős jogelv van, és a tőke szabad áramlásának elvéből ki kell venni a termőföldet. Nincs igaza Balczó Zoltánnak egyébként abban, hogy ki kell venni; nem kell kivenni. Ugyanis ha megismerte volna az uniós bírósági döntéseket, az egyik kimondja, hogy a tőke szabad áramlása és a letelepedés szabadsága ugyan uniós alapjog, de közérdekre való hivatkozással bizonyos esetekben korlátozható - ez egy iszonyú lényeges bírósági döntés. Na most, milyen közérdekek lehetnek? Például egy közérdek lehet a biztonságos élelmiszerrel való ellátá sa az állampolgároknak - ez egy elég komoly közérdek, remélem, mindenki érzékeli. Hoppá! De hát ha élelmiszert csak termőföldön tudunk termelni, akkor eljutunk a közérdek fogalmával a termőföldig, amelyre logikailag bizony ráirányítható, hogy a termőföld m egszerzése a közérdekre való hivatkozással, a tőke szabad áramlása és a letelepedési szabadságjog ellenére, ez az alapjog bizonyos esetekben korlátozható; ezt az Európai Unió Bírósága kimondta. A másik hasonló, nagyon fontos döntése ennek a bíróságnak - cs ak hát itt iszonyú sokat kellett tanulmányozni ezt a rendszert, és megérteni, hogy mi történt az elmúlt hatnyolctíz évben az Európai Unióban a bírósági döntéseken keresztül , ez pedig az, hogy az EU Bírósága szintén kimondta, hogy a termőföld egy különl eges jószág, rendkívül speciális tulajdonságai vannak; itt már megemlítésre került, hogy például nem szaporítható. Ez egyébként nagyon nagy veszély a világ élelmezési ellátásában, hogy nem tudjuk szaporítani, miközben Földünk lakossága növekszik. De maradj unk csak annál, hogy nem szaporítható, és egyben a termőföld összessége általában kijelöl egy országhatárt. Úgy szoktam ezt mondani, hogy a termőföld összessége maga a haza, itt Magyarországon ezt érezzük is. És azt mondja erre az EU Bírósága, hogy mivel k ülönleges jószág, ezért elismeri, hogy termőföldszerzés esetén az adott ország előzetes hatósági engedélyezési eljárást vezessen be. A franciák természetesen ezt használják, ezt az előzetes hatósági engedélyezési eljárást. És aki ismeri a termőföldtervezet ünk lényegét, tudja, hogy abban természetesen benne van az előzetes hatósági engedélyezési eljárás a földszerzés és a bérlés folyamatában. Aztán még egy apróságot kell itt megemlítenem: az EU Bírósága ugyancsak kimondta, hogy a tulajdonszerzési képesség ne m alapjog. Ez rendkívül fontos, magyarul: nem mehet oda egyetlen EUs állampolgár egyetlen másik EUs államhoz, és nem követelheti, hogy nekem EUalapjogom a tulajdonszerzési képességem, tehát kötelesség nektek megengedni, hogy én termőföldet vásároljak
