Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 16 (230. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. FAZEKAS SÁNDOR vidékfejlesztési miniszter, a napirendi pont előadója:
2081 Valamennyien tudjuk, hogy a második világháborút követően, 194547 között volt az a földreform, amely egy átmeneti időszak szülötte, eltörölte a nagybirtokrends zert, de az akkori emberek elmondták, hogy elvették a földet a nagybirtokosoktól, utána pedig elvették tőlük is, hiszen a téeszesítést készítette elő ez az akkori intézkedéssorozat. (10.10) A téeszesítésről is kell néhány dolgot elmondanunk, hiszen több hu llámban zajlott az ország eltérő részein, eltérő időpontokban, de a terror légkörében zajlott, a kitelepítés és a kifosztás jellemezte. Emberek millióitól vettek el mindent, százezrek hagyták el a magyar vidéket. Ekkor kezdődött a magyar vidéknek az a tönk retétele, amelyből mi igyekszünk felemelni a magyar vidéket. Egyéni tragédiák sora követte ezt a téeszesítést, erőszakos intézkedések voltak. Jellemző, hogy a Nagykunságban, a szabad paraszti gazdálkodás fellegvárában hozták létre az első szövetkezeti váro st, Túrkevét, Karcag a második volt és így tovább. Mindez a nagyüzemi mezőgazdaság irányába történő elmozdulást jelentette egy olyan tájon, ahol mindig az intenzív paraszti gazdálkodás volt a jellemző, és ma már, ha szétnézünk, az alföldi táj legnagyobb ré szén kultúrsivatagokat látunk, ahol a nagyüzemek döntően tőzsdei termékeket termelnek, kevés a szőlőskert, kevés a gyümölcsös, alig lehet állatállományt találni. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A téeszesítés időszakának második felében, amikor már konszolidáló dott a helyzet, az ’56os levert forradalom után az emberek beletörődtek a megváltoztathatatlanba, az állam is felismerte azt, hogy a mezőgazdaságra szükség van, komoly invesztíció történt, a téeszek beálltak, és komoly sikereket értek el; ez is hozzátarto zik a mezőgazdasági múlthoz. Ezek a sikerek a magyar agrárium fénykoraként is leírhatóak. Túl közeli még az időpont ahhoz, hogy a teljes mérleget megvonjuk, milyen hatással járt ez a tájra, az ott élő emberekre. És 1990 után, a rendszerváltás után a kárpót lással megjelentek a kis- és középbirtokok újra, sokan visszavették a földet, és elkezdtek gazdálkodni. A túlélő téeszek és a belőlük alakult kft.k is küzdelmes éveket tudhatnak maguk mögött. Teszik a dolgukat, és ma is fontos szereplői a magyar mezőgazda ságnak. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A most elmondottakat azért tartottam fontosnak megemlíteni, mert azok többékevésbé a mai napig egyaránt befolyásolják a termőfölddel való jogi szabályozást, a közgazdasági környezetet, é s ami nagyon fontos, a közgondolkozást is. Hogyha a termőföldet a természeti erőforrások oldaláról közelítjük meg, akkor elmondható, hogy valamennyi természeti erőforrás, föld, erdő, bányakincs, a föld méhének a kincsei a nemzeti vagyon 35 százalékát képez ik. Ezen a 35 százalékon belül a termőföld összesen 26 százalékot jelent az erdővel együtt, ez mutatja a dolog súlyát. A mezőgazdaság a termőföldön alapul, közvetlenül 45 százalékot jelent a nemzetgazdaságból, de a ráépülő agrárszféra, a szolgáltatások, a gépipar, a vegyipar, a kereskedelem és így tovább mintegy 25 százalékot jelent, tehát az ágazat nemzetgazdasági súlya is jól látható. A termőföld mint korlátozott mértékben rendelkezésre álló erőforrás, nem szaporítható, ellentétben más erőforrásokkal, mo ndjuk, az épített vagyontárgyakkal, és ebből következik az is, hogy monopolizálható, ezért is fontos, hogy ne legyen monopólium. Értékmegőrző tulajdonsága is ezzel függ össze, ezért képezi spekuláció tárgyát. Nekünk a célunk az, hogy ezt a spekulációt a le hető legkisebb területre szorítsuk és megszüntessük. Mindebből következik az is, hogy az egyik legátpolitizáltabb területe a társadalmi viszonyoknak, a közszférának, és ezt a szabályozást minden politikai rendszer kiemelt súllyal kezeli. A földtörvény mind ig üzenet a földművelőknek, a társadalomnak s oly gyakran a külföldnek is. Az új törvény megalkotását alapvetően társadalmi súlyán túl két körülmény indokolta. Az egyik az, hogy 2014. április 30ával lejár a földmoratórium uniós csatlakozásunkkor kapott 7 plusz 3 éves időtartamú határideje. Nekünk eddig az időpontig egy új törvényi szintű szabályozást kell létrehoznunk, amely megfelel az Unió alapelveinek is. Ebből pedig az következik, hogy a törvényjavaslat nem szabályozza a mező, erdőgazdasági földekre v onatkozó jogviszonyok teljességét, hatóköre elsősorban a termőföldek forgalmára, a földtulajdon, illetve a földhasználati
