Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 16 (230. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. FAZEKAS SÁNDOR vidékfejlesztési miniszter, a napirendi pont előadója:
2082 jogok forgalmára terjed ki. A törvényjavaslat nem vonja hatálya alá az állami földek hasznosításának szabályozását, arra külön törvény lesz. A termőfölddel, illetve az azt hasznosító mezőgazdasági termelőkkel, végső soron a mezőgazdasági üzemmel összefüggő mezőgazdasági üzemszabályozásról szóló törvény megalkotása nélkül e jogszabály csak a törvény címében megadott cél szempontjából teki nthető teljes körű szabályozásnak, tehát kell egy ilyen további törvény is. Amely terület, úgy látszik, hogy rendben van, az a földvédelemre vonatkozó jelenlegi joganyag. Elég szigorú a magyar földvédelmi jogszabály, egyúttal komoly gátja a spekulációs cél ú földvásárlásoknak is. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ez a törvényjavaslat a mezőgazdasági üzemekről szóló törvény fundamentuma is lesz egyben. Lesznek olyan kérdések, amelyeket mind a két törvényben szabályoznunk kell. Az üzem megengedett birtokmérete szemp ontjából egyáltalán nem mindegy, hogy az önök előtt fekvő törvényjavaslat kinek milyen nagyságú föld tulajdonjogának és haszonbérletének megszerzését teszi lehetővé, amely a rátelepülő üzem földalapját képezheti. A kialakult agrárüzemeket meg kell őrizni, és lehetővé kell tenni, hogy mint gazdasági egységek kerülhessenek alkalomadtán más gazdálkodókhoz, akik azokat működtetni képesek. A földtulajdonossal, valamint a földhasználókkal szembeni képzettségbeli, szakmai és gyakorlati követelmény is nyilvánvalóan befolyásolja azt a kérdést, hogy a mezőgazdasági üzemet, akár mint a saját gazdaságot, akár üzemvezetőként a más tulajdonában álló gazdaságot ki vezetheti, ki az, akire az üzemben folyó mezőgazdasági termelőtevékenységet rá lehet bízni annak érdekében, ho gy igazán szakmai, professzionális termelési struktúra jöjjön létre. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ki szeretnék térni a törvényjavaslat néhány központi elemére, a rendelkezések mögöttes indokaira is. Részben már vázoltam őket, de fontos, hogy részletesen fog lalkozzunk velük. Meggyőződésem, hogy a törvényjavaslat rendelkezései a birtokpolitikai célok elérésének egyik kiemelten fontos, de nem egyedüli eszközét képezik. A birtokpolitikai célokat a nemzeti vidékstratégiában, a Darányi Ignáctervben lefektettük, é s nyilvánosságra hoztuk. Ezzel összhangban alkottuk meg a törvénytervezetet, amely elősegíti például az őstermelők birtokszerzését, a számukra méltányos jövedelem elérését. Az őstermelők kisebb birtokainak a jövője biztosított, és ahogyan említettem, támog atjuk középbirtokká fejlesztésüket. A törvényjavaslatban a családi gazdaságok képezik a szerzési preferenciák elsődleges tárgyát, mivel azok kell hogy alkossák a középbirtok derékhadát, a magyar mezőgazdaság gerincét, amelyek a családok foglalkoztatásának biztosításán keresztül előmozdítják a vidéki térségek által nyújtott megélhetési lehetőségek bővítését. Az új földtörvény a magyar föld és a magyar földművesek védelmét tartja szem előtt. Véglegesen kizárjuk a spekulánsokat, akár külföldi, akár belföldi sz emélyről van szó, ideértve a zsebszerződésben részt vevőket is. A zsebszerződésesek sohasem lesznek tulajdonosok. A nagyobb birtokok, zömmel társas gazdaságok is fontos szerepet kapnak a nagy tömegű és azonos minőségű, piacképes mezőgazdasági termékek előá llításában. Valljuk, hogy ami a piacképességet, illetőleg az ezzel összefüggő versenyképességet illeti, időszerűnek tűnik e fogalmak mellett egyre inkább az életképesség követelményeivel is megismerkedni, amely napjainkban legalább olyan megbecsülendő érté k, mint a versenyképesség. Az európai mezőgazdasági üzemrendszer és a működésének szolgálatába állított támogatási szisztéma az olyan üzemek tevékenységét is segíti, ahol a gazdaság el sem válik élesen a háztartástól, viszont a gazdálkodó egész családjának munkát, jövedelmet biztosít. Ezért is van az, hogy ennek a törvényjavaslatnak nem a versenyképesség kizárólagos követelményét szem előtt tartó szabályrendszer a sajátja. (10.20) Ideális eset persze az, ha az üzem, a gazdaság képes részt venni a piaci áruk apcsolatokban. Tisztelt Országgyűlés! Amikor a mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek fogalmáról szóló törvényjavaslat a birtokszerkezetet átalakító rendelkezéseket megfogalmazza, nevezetesen a birtokszerkezeteknek a középüzemek irányába történő elmozd ítását, az önfoglalkoztatáson alapuló családi gazdaságok földigényének kielégítését, valamint a jelenlegi földhasználati struktúra ellentéteket hordozó jellemzőit vette alapul, ezekre figyelemmel hoz rendelkezéseket.
