Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 10 (228. szám) - Az új Országos Fogyatékosügyi Program, valamint a végrehajtására vonatkozó középtávú intézkedési tervben foglalt feladatok megvalósításának időarányos teljesítéséről (2007-2010) szóló jelentés, valamint az új Országos Fogyatékosügyi Program, valamint ... - ELNÖK (Balczó Zoltán): - VÁGÓ SEBESTYÉN (Jobbik):
1903 Érdemes lenne akár egy ilyen kimutatást is megnézni, mert sajnos szomorú képet kapnánk, és szomorú esetekkel találkoznánk. Arról már nem is beszélve - akár kapcsolódva ehhez , hogy ez a vándorkiállítás Budapesten kerü lt megrendezésre, és a nagyvárosokat érintette Magyarországon. Innen akkor már könnyen meggondolhatjuk azt, hogy mennyire volt akadálymentesített a megközelítése, illetve úgy is mondhatjuk, hogy a megközelítése ezeknek az eseményeknek, ezeknek a kiállításo knak, egy fogyatékossággal élő személy hogyan tudott eljutni a kiállítás helyszíneire. És akkor ugornék egypár részt, vegyük akár a tömegközlekedést. A tömegközlekedés akadálymentesítése katasztrofális állapotban van jelenleg is, és nem sokkal változott a szám akár a Tapolczai Gergely által említett év, az 1999es év óta. Ma Magyarországon tömegközlekedéssel, akár mondjuk, ha a fogyatékossággal élés egyik szimbólumának, az akadálymentesítés szimbólumának tekintett kerekes székkel közlekedők sorsát nézzük, e lég nehéz ma Magyarországon - ha mondjuk, a vasutat kiemeljük - vasúti közlekedéssel A pontból B pontba eljutni egy ilyen személy számára. Akár a szűkebb pátriámat, KomáromEsztergom megyét is nézhetném, akár a tatabányai, akár a tatai vasútállomást, ahol bójahídon lehet eljutni a peronokra, és egy kerekes székes személy csak akkor tudja megközelíteni a peronokat, ha két markos vasúti dolgozó vagy két segítőkész utazni kívánó polgár hozzásegíti, hogy a peronra juthasson. Éppen ezért érdekes az, ami a jelent ésben is szerepel, hogy a vasúti vonalaknak 2013. január 1jére akadálymentesnek kell lenniük, ezt hogyan fogják megvalósítani. Ugyanis semmilyen lépést nem látunk arra nézve, hogy ezen a helyzeten megpróbálnának változtatni. A jelentés foglalkozik a közin tézmények akadálymentesítésével is. A vezérszónoki felszólalásomban már említettem azt, hogy még az olyan intézmények is, amelyek büszke táblát viselnek, hogy akadálymentesek, sem tekinthetők akadálymentesnek. Ugyanazt a példát tudom elmondani, amit a vezé rszónoki hozzászólásomban is elmondtam, hogy a Parlament sem akadálymentes. Én csak egy fogyatékosság, a kerekes székesség, illetve a mozgásszervi betegség szempontjából vizsgáltam ezt, kerekes székes szemmel körbejártam a Parlament épületét, és az orvosi terembe, a Jobbik frakcióirodájába, a honvédelmi és rendészeti bizottságba például kerekes székkel egyáltalán nem lehet eljutni, és ez csak egy fogyatékosság. Brailleírással semmit nem láttam kiírva a Parlament épületében, tehát innentől fogva nem tudom, hogy miért van kint az akadálymentesség tábla. És ez a Parlament, ezek a minisztériumok! Akkor mi a helyzet a többi intézménnyel, az egészségügyi, szociális intézményekkel vagy akár a fogyatékos személyek számára ápolástgondozást nyújtó intézményekkel? Ug yanis ezek között is nagyon sokat találunk, amelyek nem akadálymentesek, amit szerintem a kormányok felelőssége megváltoztatni. És hogy mi ennek az oka? Az akkreditált cégek, főleg építési cégek, amelyek akadálymentesítéssel foglalkoznak, olyan árakon dolg oznak, ami nagyon sok intézmény számára megfizethetetlen. Én erre csak egy olyan példát szoktam mondani, hogy nem vagyok építésügyi szakember, de ha Kis Pista kőműves szakemberhez odamegyek, és azt mondom neki, hogy nekem ide kellene egy rámpa, hogy a kere kes székesek fel tudjanak jutni az intézménybe, akkor azt mondja nekem, hogy ezt 50 ezer forintért megcsinálja, de ha elmegyek egy akkreditált céghez, akkor erre legalább 500 ezer forintos összeghatárt fog nekem mondani. (16.40) Foglalkozik a jelentés a fe lsőoktatással, a felsőoktatásban elinduló új képzésekkel, amelyek érzékenyebbé, fogékonyabbá és felkészültebbé teszik a végző pedagógusokat a fogyatékossággal élők vagy a speciális nevelési igényű személyek számára nyújtandó ellátásaik során. Itt egyetlene gy nagy probléma van, mégpedig az a probléma, amit a felsőoktatási törvény tárgyalásánál szóba is hoztam bizottsági ülésen, mégpedig az, hogy behozhatjuk mi azt, hogy az egyetem, főiskola elvégzése után egy év önkéntes évet kell vállalni, és ki kell próbál nia a végzettnek azt, hogy abban a szakmában ő helytálló vagy nem helytálló, utána kapja meg esetleg a diplomáját,
