Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 10 (228. szám) - Az új Országos Fogyatékosügyi Program, valamint a végrehajtására vonatkozó középtávú intézkedési tervben foglalt feladatok megvalósításának időarányos teljesítéséről (2007-2010) szóló jelentés, valamint az új Országos Fogyatékosügyi Program, valamint ... - ELNÖK (Balczó Zoltán): - VÁGÓ SEBESTYÉN (Jobbik):
1904 de ez nem elég. Miért nem működik az előszűrés? Pont ezekben a szenzitív szakmákban, mint óvópedagógusképzés, tanítóképzés, gyógypedagógusk épzés, nem létezik előszűrés. Tehát egy olyan ember - elég abszurd példát hozok , aki lenézi a kerekes székeseket, csúnya szavakkal titulálja a látássérült embereket vagy a hallássérülteket gúnyolja, ma Magyarországon bekerülhet a Gyógypedagógiai Főiskolá ra, és elvégezheti. Direkt abszurd példát hoztam. Ma Magyarországon a Gyógypedagógiai Főiskolát egy szakmára teljesen alkalmatlan, lelki hozzáállása, adottságai, képességei szerint teljesen alkalmatlan személy elkezdheti, és amilyen a magyar felsőoktatás j elenlegi rendszere, el is végezheti. Amíg ezen a rendszeren nem változtatunk, ezen a szemléleten és ezen a hozzáálláson nem változtatunk, addig nem várhatjuk el azt, hogy olyan pedagógusok, olyan szakemberek foglalkozzanak fogyatékossággal élő személyekkel , akik teljesen nyitottan, teljesen hozzáértően és teljesen - a szó jó értelmében vett - pozitív hozzáállással tudjanak hozzáállni ezekhez a személyekhez. Ha már a speciális igényű gyermekek neveléséről volt szó, megfogalmazza a jelentés azt, hogy ösztönöz ni kell ezeket a pedagógusokat arra, hogy az új módszereket bevegyék, az új módszereket alkalmazzák, az új módszerekhez fejlesszék a saját pedagógiai eszközeiket. De a 20072010 közötti időszakban is ez volt a jellemző, és sajnos ma is az a jellemző, hogy akár egy ápolástgondozást nyújtó intézményben dolgozó pedagógus vállára egy akkora adminisztrációs terhet tesznek, kezdve akár a PACktól a legutolsó jelentésig, a napló vezetéséig, hogy emellett sem energiája, sem ideje, sem lehetősége nincs arra, hogy m egtanuljon, kipróbáljon és végigvigyen újabb pedagógiai módszereket, fejlesztéseket, illetve a kutatások eredményeként pozitív hatású programokat. Beszél a jelentés a turisztikáról is. Pozitívan említi, hogy milyen nagyszerű programok indultak meg 2007 és 2010 között. Kiemeli, hogy két ága lenne ennek. Az egyik az, hogy a turisztikai szolgáltatókat - illetve a múzeumokat is idesorolja , vezetőit, tulajdonosait érzékenyítsék arra, hogy akadálymentessé tegyék a fogyatékossággal élő személyek számára az intéz ményeiket, turisztikai lehetőségeiket, létesítményeiket. A másik pedig az, hogy egy jelentést készítsen, hogy jelenleg ilyen szempontból a magyarországi turisztikai helyzet hogyan áll. A jelentésben kifejtve csak azt találjuk meg, hogy milyen szervezetek, milyen alapítványok, illetve milyen civilek végezték ezt a felmérést, és milyen eredményre jutottak. Az érzékenyítésről nem nagyon látunk példákat. Viszont azt tapasztalhatjuk, hogy 2007től kezdődően pozitív változásokat figyelhetünk meg a turisztika terü letén. Valószínűleg ez nem annak köszönhető, hogy a kormány áldásos tevékenységével ilyen programokat támogatott volna, illetve előmozdított volna, hanem annak köszönhető, hogy általában a turisztikában vállalkozók dolgoznak, sőt vállalkozók dolgoznak, aki k nagyon jól tudják, hogy mi az ő egyéni érdekük, akár anyagi érdekük is, és nem is a kormány segítségével, de saját maguktól is rájöttek arra, hogy a fogyatékossággal élő személyek egy elég nagy szelet ahhoz, hogy ők beruházásokat eszközöljenek, és mivel ezek a beruházások kecsegtetővé tették e személyek számára az ő szolgáltatásaikat, elég rövid időn belül meg is térülnek, és meg is térültek, beszélhetünk akár Velenceitavi hajózási társaságokról, akár nagyobb szállodákról, akiknek igenis kimutathatóan nő tt a látogatottságuk, illetve a vendégeik száma ezek alapján. Arról most nem is beszélek, hogy a rendszerben dolgozó fogyatékossággal élő személyek számára nyújtandó rekreációs programok, burnoutot, a kiégési szindrómát kikerülő, azokat feldolgozó, azokat kezelő belső rendszerek, belső programok hogyan működnek, mert nem igazán működnek, a már említett leterheltség miatt lehetőség és idő sincs arra, hogy az itt dolgozó pedagógusok vagy akár szakdolgozók ilyesmi jellegű programokon részt vegyenek, és nem is igazán motiváltak a munkáltatók sem arra, hogy ösztönözzék, illetve elősegítsék ezeket az eseteket. Egy másik érdekes kérdés még a kitagolás, a fogyatékossággal élő személyek kitagolása a hodály jellegű, a szegregált helyen lévő nagy intézményekből. Meg i s indult ez, a jelentés is tartalmazza, hogy az Európai Tanács, illetve az Európai Unió direktívái alapján efelé lépni is kell. Éppen ezért a lakóotthonok programja bevezetésre került. Lakóotthonokba tagolták ki az ilyen intézményekben élő személyeket, de a parlament által módosított törvény alapján 2014. december 31ig be kell zárni az
