Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 10 (228. szám) - Egyes törvényeknek a XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalmával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Balczó Zoltán): - NOVÁK ELŐD (Jobbik): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - NOVÁK ELŐD (Jobbik):
1885 a kkor is egyrészt nem lehetünk biztosak a végső elfogadásában, hiszen szinte ugyanezt, a saját javaslatukat is leszavazták az önkormányzati törvény vitájában, tehát nem tudjuk, hogy nem fognake visszakozni ebben a kérdésben. Másrészt azé rt mondjuk ki, hogy nem ez a legfontosabb antikommunista követelésünk. Sokkal inkább az állambiztonsági múlt feltárása, melyet aztán követhetne a kommunista vezetők, akár vezető ügynökök közéletből való kitiltása, de már azzal megelégednénk, ha az állambiz tonsági múlt feltárása nélkül is kitiltanák addig is, mondjuk, az MSZMP Központi Bizottságának tagjait jelenleg az MSZP padsoraiból, leginkább az Országgyűlésből, természetesen. Végül a kommunista luxusnyugdíjak talán a harmadik legfontosabb antikommunista követelés, mely nem kerülhet itt napirendre. Ha már viszont ez a napirend itt van, ebbe kapaszkodjunk, és ne csak ebbe, hiszen reményt adó példa lehet az is, hogy Károlyi Mihály szobrát végre eltávolították az Országgyűlés mellől, igaz, Siófok Fidesz – KDNPs vezetése visszaállította saját közterületükre, mint már korábban említettem ezt, sajnos, szégyenszemre. A budapesti Kossuth térre árnyékot vető, önkényuralmi jelképet megjelenítő obeliszk lehet, hogy mindig itt maradhat, de szintén pozitív példa, azt go ndolom, kapaszkodhatunk bele mi itt, lelkes antikommunisták, hogy kordonok közé kell zárni ezt a kommunista gyalázatot (Dr. Rétvári Bence nevet. - Soltész Miklós: Lelkesedjetek!) , és a népharag nem tűri ezt szótlanul. Ennek az olykor vörös festékben való m egnyilvánulása is nyilvánvalóan erkölcsileg pozitív és társadalmilag hasznos; ezt is, azt gondolom, egy bíróság egészen nyugodtan megállapíthatná a szovjet emlékmű esetében. De ha már kapaszkodót ígértem, itt van Pongrátz Gergely öröksége, a Corvin köz leg endás parancsnoka a Jobbik zászlóbontó gyűlésén a könnyeivel küszködve mondott egy beszédet, sokunkat meghatva ott már akkor, 2003ban. De érdemes megtekinti e videóját az interneten manapság is. Én rendszeresen megteszem, és erre buzdítok itt most mindenk it az általános vitában is, aki esetleg még fogódzkodót keres antikommunista küzdelmeinkben. Tavaly elértük, hogy Czeglédi János fővárosi képviselőnk kezdeményezésére a XIV. kerületben Pongrátz Gergelyről teret is neveztek el, hamarosan pedig talán szobrot is avathatunk ott. Felemás azonban a helyzet, ha arra gondolunk, hogy még mindig nem tudtunk állami támogatást kiharcolni az ország egyetlen, épp Pongrátz Gergely által alapított, Kiskunmajsán található ’56os múzeumának. Sajnos leszavazták ezt a kormányp árti képviselők, szégyenszemre egytől egyig, pedig rendkívül indokolt lenne az ország egyetlen ’56os múzeumának állami támogatása. És miközben egyetlen közterület sem viseli a névtelen hősökre utaló “pesti srác” vagy épp “budai srác” nevet, Magyarország m ég mindig tele van kommunista utcanevekkel. Az ezt betiltó módosító javaslatot is lesöpörték az önkormányzati törvény vitájában, de úgy tűnik, akárhányszor hozom ezt föl, nem kapunk magyarázatot arra, hogy ezt miért tették meg. Lehet, hogy most is ugyanez fog bekövetkezni, azután pedig már bizony nem szólhatunk hozzá ebben a kérdésben ehhez a gyalázatos tettükhöz, amit félek, hogy ismét meg fognak ismételni a kormánypártok is, hogy akár saját javaslatukat is leszavazva valamilyen felsőbb, külsőbb érdek hatá sára mégiscsak maradhatnak itt közöttünk a kommunista elnevezések. A kettős mérce egyébként leginkább a kárpótlásoknál mutatkozik meg, míg az úgynevezett holokauszt alapján számtalan jogcímen jár a jóvátétel, addig tudjuk jól, az alaptörvényben is bebiztos ították, hogy a kommunizmus áldozatainak csak erkölcsi elégtétel adható. Bízom benne, hogy ennek a javaslatnak a talán remélt elfogadása elindíthat egy olyan szemléletváltást, amely a szimbolikus intézkedések után érdemi intézkedéseket is hozhat, így bízun k három legfontosabb, már ismertetett antikommunista követelésünk elfogadásában is. Bízunk benne, hogy nem a nemzeti ellenzék kormányra kerüléséig kell várni ahhoz, hogy az állambiztonsági múltat feltárjuk, a kommunista vezetőket a közéletből kitiltsuk, a luxusnyugdíjakat pedig Biszku Bélától és több ezer embertől - évi több milliárd forintot jelentve - megvonjuk, így tudjuk végre a rendszerváltást befejezni.
