Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 10 (228. szám) - A Bethlen Gábor Alap 2011. évi tevékenységéről és működéséről szóló beszámoló, valamint a Bethlen Gábor Alap 2011. évi tevékenységéről és működéséről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - SZABÓ VILMOS, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1811 hogy egy hónappal módosítsa, hosszabbítsa meg a határidőt a bizottság javaslatára a parlament. Ezt akkor Répás Zsuzsanna államtitkár asszony kérésére felfü ggesztettem, hiszen azt mondta, hogy rövidesen meg fog történni, és ők is készülnek többek között ennek az időpontnak a módosítására. Ez azóta nem történt meg, de itt mindenképpen zavar van. Szeretném azt is elmondani, úgy fogalmazott az államtitkár úr, ho gy a rendelkezésre álló támogatási keret jelentős mértékben - most nem szó szerint idézem - növekedett. El szeretném mondani, hogy nem növekedett jelentős mértékben, ez nagyságrendileg annyi, mint az előző kormányok idején volt. Lehet néhány száz millió fo rintos eltérés, de még egyszer mondom, ez nagyságrendileg ugyanannyi, mint amennyit 2010 előtt a kormányok a Szülőföld Alap rendelkezésére bocsátottak, hiszen a Szülőföld Alap is összevonta egy keretbe azoknak a forrásoknak a legnagyobb részét, amelyek a n emzetpolitikára, a határon túli magyarság támogatására fordítódtak. Szeretném azt is elmondani, hogy természetesen üdvözöljük, személyesen is üdvözlöm mindazokat a programokat, amelyek azon pályázatokra kerültek kiosztásra, elosztásra, amelyek szolgálták a z egyetemes magyarság érdekeit, szolgálták a Kárpátmedencei magyarság, az egyes nemzetrészek magyarságának az érdekeit, az anyaországi magyarság és a határokon kívül élő magyarság egybetartozását, együttműködését, kapcsolatteremtését. Azt gondolom, mindez t elismerés illeti, és mindenképpen fontos ezt elismerni. Ez azonban, úgy gondolom, sajnos a kisebbik része. Kétségtelenül igaz, ahogyan az ön beszámolója egészében szólt, ha távolról nézünk erre az egyéves beszámolóra, akkor talán úgy tűnhet, hogy rendben van. Ha közelebb megyünk és még közelebb, akkor nyilván már az előbb feltett kérdésemből is kiderül, hogy miért nincs igazán minden rendben, és ha még közelebb megyünk, akkor azt látjuk, hogy pontosan azok a kérdések, amelyeket a létrehozáskor feltettünk, visszaköszöntek az elmúlt egy évben is meg az előző rövid időszakban is, de mondjuk, az előző egy év már egy teljes év volt. Amikor kifejeztük az értetlenségünket, szocialista pártiak, de más ellenzéki pártok is tették ezt, hogy miért is ilyen sürgős, teh át miért kell ezt olyan gyorsan, miért kellett olyan gyorsan létrehozni, akkor jeleztük, abból csak problémák lesznek. Miért kellett kihagyni a konzultációs szakaszt a létrehozásból? Miért kellett kihagyni éppen az érintettekkel való alapos konzultációt, a véleményük kikérését? Semmilyen kényszerhelyzet nem volt, a Szülőföld Alap működésének nem volt olyan helyzete, hogy valami kényszerítő okok miatt kellett volna ezt az átalakítást megtenni. De ezen túlmenően magában a tervezetben kifogásoltuk ezt az erős centralizálást. Miért is kell három embernek dönteni ilyen nagyon súlyos stratégiai kérdésekben és konkrétan pedig ilyen pályázatelbírálási, pénzelosztási kérdésekben? Miért is kell megváltoztatni a Szülőföld Alapnak azt a rendjét, amely a pályázható keret eket 90 százalékon tartotta? Miért is kell csak 5 százalékra levenni azt a keretet, amelyre pályázni lehet? Erről persze ön most nagyon szépen beszámolt, és az anyag is nyilván ezen kereteken belül helyesen és jól összefoglalja mindezeknek a pénzeknek az e losztását, az ezzel összefüggő pályázati eseményeket és történéseket; de miért is kell ennek így lennie? Miért kell 95 százaléknak lennie olyan keretben, amelyről nem pályázható keretek között a feltételek és a szempontok igen rugalmas alkalmazásával egy i lyen centralizált háromtagú bizottság dönt? Ebből persze az következik, hogy nagyon sokak számára nem világos, kik kaptak, kik kaphatnak, miért kaphatnak, milyen szempontok alapján kaphatnak, kik miért nem kaphatnak, milyen szempontok alapján nem kaphatnak , vajon ugyanazok a szempontok egyszer igen, mások számára pedig nem. Az sem érthető, miért is kell ebből érdemben kizárni az érintettek, éppen a határon túli magyar közösségek képviselőinek a részvételét, hiszen az a válasz, hogy a Magyar Állandó Értekezl et meghatározza a fő irányvonalat, ez persze helyes, így is van, a Magyar Állandó Értekezlet bizottságai is egészében és általában foglalkozhatnak ezzel, és meghatározzák az elveket, de a konkrétumokkal már nem. Hadd mondjam önnek újra, mert ezt akkor is e lmondtuk, hogy a Szülőföld Alapon belül nem az történt persze, hogy az érintettek döntötték el teljes egészében, hogy mi történik, de mindenesetre meghatározták azokat a fő irányokat, méghozzá nemzetrészenként határozták meg azokat a fő
