Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 10 (228. szám) - A Bethlen Gábor Alap 2011. évi tevékenységéről és működéséről szóló beszámoló, valamint a Bethlen Gábor Alap 2011. évi tevékenységéről és működéséről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - SZABÓ VILMOS, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1812 irányokat, hogy Fel vidéken, Erdélyben, Délvidéken vagy Kárpátalján vagy akár a Kárpátmedencén túli magyarság életében mi az, amit ők abban az évben a legpregnánsabbnak tartanak, hogy ez éppen a diaszpóraügy legyen, vagy éppen az oktatás legyen, vagy a kultúra vagy más, ez e gyedileg változhatott. Vagy hiányzik az is, hogy a legrosszabb helyzetben lévő magyar nemzeti közösségek, különös tekintettel a Délvidéken és a Kárpátalján élő nemzeti közösségekre, élvezzenek prioritást, a többi nemzeti közösség a saját lehetőségei vagy p ályázatai közül önként felajánlotta volna ezeknek a közösségeknek a javára, hiszen sokkal rosszabbak a lehetőségeik és a kilátásaik is arra, hogy csatlakozhassanak ahhoz a ma már több mint 90 százalékhoz, akik európai keretek között - rövidesen a horvátors zági magyarok is elmondhatják , az Európai Unió keretei között lehetnek, az a bizonyos nemzeti újraegyesítés az európai keretek között és a határok megváltoztatása nélkül megváltozik. Az ő számukra ez egy sokkal hosszabb távon és talán nem is feltétlenül években meghatározhatóan következhet be. Most miért is nincs ez így? Miért vannak ők ebből konkrétan kizárva? Nem igazán értjük, és nem igazán érthető, hogy miért történik ez. Azt sem értjük, ha már egyszer összeomlott az alap, és új vezetést kellett kinev ezni, akik újraépítik, hogy miért is kell annyira felduzzasztani az apparátusukat. Miért kellett 800 millió forintot költeni a Bethlen Gábor Alapkezelő apparátusának a fenntartására és a finanszírozására? Nem értjük, hogy miért nincs a nyilvántartási rends zer, és miért nem működik a nyilvántartási rendszer az alap honlapján. (9.50) Ugyan erre a bizottsági ülésen volt egy válasz, hogy részben ma is minden elérhető és működik, de majd egy új rendszert fognak kialakítani és kiépíteni az elkövetkezendő időszakb an, az is több száz millió forint költséget fog felemészteni - 300400 millió forintról tettek említést a nemzeti összetartozás bizottságában , mikor egyébként van egy meglévő alap, egy működő rendszer, amely nyugodtan és simán alkalmazható lenne. Éppen a 233/2005. számú kormányrendelet alapján erre minden törvényes lehetőség is adott volna, miért kell kidobni újabb több száz milliós költséget? Az alapból épp lenne hova tenni, hiszen a pénz - ahogy jeleztem - nem lett több, és ahogy a miniszterelnök úr teg nap jelezte a Magyar Állandó Értekezleten, várhatóan az ország gazdasági helyzete miatt nem is igen várható, nem is igen lesz több várhatóan. Azt gondolom, jó lenne, ha államtitkár úr, illetve miniszterelnökhelyettes úr megvizsgálná, megnézné ezt, megspór olható lenne ez a több száz millió forint. Aztán igazából azt sem értettük, miért kellett megváltoztatni az oktatásinevelési támogatások kifizetésének a rendjét, vagy legalábbis abban a mértékben és ahogyan megváltoztatták. Ez egyrészt okozott egy zavart a kétoldalú, kormányközi szerződésekben, hiszen egyoldalúan mondott föl a kormány több szomszédos országgal, így Szlovákiával, Romániával meglévő kormányközi megállapodást, ezt azóta sem rendezték. Vélhetőleg ez is az egyik oka annak, hogy a kisebbségi veg yes bizottságok nem üléseztek, ami aztán egyéb fontos kérdések megtárgyalását sem tette lehetővé. Olyanokat, amelyek a felvidéki vagy akár az erdélyi magyarság számára alapvető fontosságúak lennének, hogy azt mondjam: a Sapientia állami támogatásának a kér dését, amelyre szándéknyilatkozatot vállalt a román fél még az előző kormány idején, de olyan kérdéseket sem a Felvidéken, mint az államnyelvtörvény, az állampolgársági törvény ügye, vagy akár a Selye János Egyetem visszaminősítése főiskolai rangra. Ezt kö vetően - jobban mondva ehhez képest - elég nagy sikerként beszél a beszámoló arról, hogy az oktatásinevelési támogatási kifizetések hogyan történtek az új rendszerben az OTP bekapcsolásával. Hát mi másképpen értesültünk, más tapasztalatokról tudunk, ezek nem igazán voltak még sikertörténetek az előző évben. A pályázóknak utazni kell, üres bankkártyákat kell átvenni, újra be kell menni, tehát a korábbiakhoz képest bizony ezek sokkal több problémát okoznak, mint ami addig volt. Nem igazán találjuk kielégítőn ek a csángó oktatási rendszer átalakításáról szóló részt sem, jó lenne ebben is tisztábban látni.
