Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 9 (227. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - VARGA LÁSZLÓ (KDNP): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár:
1696 Erdélyben, egykori magyar címzet es író, az ember elelgondolkozik, hogy valóban a kegyeleti jogok, a temető karbantartása miként kell hogy megvalósuljon. Ahogy ön is mondta, az ember jogképessége, cselekvőképessége megszűnik a halál pillanatában, de ettől függetlenül a személyiségi jogai nem enyésznek el teljes mértékben, bizonyos alapjogok a halál után is megilletik az embert. Ilyen például a jó hírnévhez való jog vagy pedig az orvosi titoktartáshoz való jog. Ezek olyasfajta jogaink, amelyek pontosan az emberi élet méltóságából kiindulva a halálunk után is tovább élnek, ezeket ugyanúgy kell biztosítani. De ugyanilyen halálunk utáni jogunk vagy lehetőségünk a végrendelkezés, hiszen a végakaratunknak megfelelően kell, akár sírba helyeznek minket, akár vagyonunkról így tudunk rendelkezni, a köteles rész kivételével, ami a leszármazók számára biztosított. De a polgári jog is és az új polgári törvénykönyv is széles vertikumot határoz meg, amelyek a halott kegyeleti jogai, legyen szó akár ezen praktikus részről, mint a végrendelkezés, vagy arról , hogy az illetőnek a tetteit, a személyiségét, személyiségjegyeit kegyeleti jogként nem megsértve, hanem ápolva kell hogy a későbbiekben is megtartsuk. (9.20) Ahogy ön is mondta, bírósághoz lehet fordulni, akár azok számára, akiket a végrendeletében megne vezett mint örököst az illető elhunyt; akár a leszármazók, vagy adott esetben nemcsak a hozzátartozók, hanem maga az ügyész is fordulhat bírósághoz, ha az illető kegyeleti jogait megsértik, abban az esetben, hogyha ez a sérelem már közérdeket is sért. Ugya nakkor ön is mondta, hogy bár jelenleg is van hatályos részletes szabályozásunk, amelyik elmondja, hogy a tisztességes és méltó temetés, valamint a halottak nyughelye előtti tiszteletadás mindenkit megillet, egyúttal rögzíti, hogy nemcsak az államnak vagy a temetőfenntartóknak a kötelessége a sírok karbantartása, hanem elsősorban a hozzátartozók, leszármazottak felelőssége vagy feladata az, hogy mindenképpen ápoltan tartsák a végső nyughelyeket. A lebonyolításban való közreműködésre jönnek létre a törvény á ltal szabályozott szervezetek, és mind világi, mind egyházi módon lehetőség van a temetés végrehajtására, sőt a nemzetiségi törvényben foglaltakat is érvényesíteni kell nyelvhasználat szempontjából. Ugyanakkor a törvény kimondja, hogy a temető tulajdonosán ak a feladata a temető kegyeleti méltóságának megőrzése. Amit a képviselő úr is említett, hogy itt állatok legelnek, az nyilvánvalóan nem méltó egy ilyen végső nyughelyhez. Ugyanakkor mi magunk is érzékeltük, hogy ezen a területen folyamatos javításra van szükség, éppen ezért már társadalmi egyeztetésen van, mindenki számára hozzáférhető a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által korábban a halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról szóló egyes jogszabályok módosításáról és megalkotás áról szóló előterjesztés. Ebben nagyon sok érzékeny, finom megjegyzés, új szabályozás van, engedje meg, hogy négyet kiemeljek ezek közül, amelyek fontosak lehetnek a későbbi problémák kezelésében is. Az első, hogy lehetőséget kívánunk biztosítani a korai é s középidős elhalt magzatok eltemetésére. Úgy gondolom, ez sok családnak igencsak igénye. Biztosítani szeretnénk azt is, hogy az eljáró hatóságok a holttesttel annak méltóságát megőrizve bánjanak, kiküszöbölve azt, amit a képviselő úr is említett, hogy aká r egymásra is helyezik ezeket a holttesteket a halottasházban. Biztosítani szeretnénk, hogy az elhunyt elhamvasztása esetén a hamvak birtokosa mindig felkutatható legyen, abból a célból, hogy a hozzátartozók a kegyeleti jog gyakorlása érdekében meglátogath assák, ne tudja valaki elvinni és elzárni, mások számára hozzáférhetetlenné tenni. Tíz elhunytból csak kilenc kerül a temetőkbe, egy valahova máshova kerül az utóbbi évek gyakorlata szerint. Hamvakat pedig csak akkor lehetne a javaslat szerint szétszórni, ha ebben az elhalt közeli hozzátartozói mind megállapodnak. Ezenkívül még egyet emelnék ki, ez pedig: az eltemettetők érzéseinek tiszteletben tartása érdekében kötelezné a javaslat a hamvasztó üzemeket, hogy díjukat kiszámíthatóan állapítsák meg.
