Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 8 (226. szám) - Az elektronikus hírközléssel és a digitális átállással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - KARÁCSONY GERGELY (LMP):
1678 Szóval az, hogy beírjuk azt, hogy a KSH egyébként jogosult arra, hogy ha kap egy feladatot, bevonjon bárki mást ebbe, miért kell ezt beleírni a törvénybe? A KSH egyébként azzal dolgozik, akivel akar, neki jogosultsága van, önerőből, megbízási szerződéssel, gondolom, ma is így van, nem minden feladatot ő lát el. Most beírjuk a törvénybe? Ezzel az a baj, hogy azt a gyanút kelti, mintha a KSH azt mondta volna, hogy ő nem nagyon szeretne alkalmazni senkit ilyen feladatokra, vagy nem tudom, de valahogy nekem szinte írják e lő a törvényben, és akkor legyen oda leírva, hogy valakiket én bízzak meg, és akkor fizessünk ki majd nem tudom, mennyi pénzt, mert ezt még nem tudjuk, csak majd kiszámolódik, meg majd a hatóság elnöke itt kiszámolja, meg a fene tudja. Szóval, sok ilyen gy anút keltő momentum jelenik meg, aminek valódi értelmét nem látom, hogy miért itt a törvényben kell így rögzíteni, ahelyett, hogy hagynánk őket dolgozni normál rendben, megtehetik, de mégis ide majd bekerülnek. És akkor nem kell csodálkozni, hogy mindenki egy kicsit gyanakodva nézi, hogy már megint itt valami misztikus nagyságrendben mennek valami pénzek, és megint felbukkannak, de azt mindenképpen írjuk be, hogy valami alvállalkozónak lennie kell szinte. Nem így van leírva, hogy kell, de lehet megbízni. Re dundancia, fölöslegesség szerintem a törvényben. Elnök úr, köszönöm megtisztelő türelmét és figyelmét. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. A következő hozzászóló Karácsony Gergely képviselő úr, LMP. KARÁ CSONY GERGELY (LMP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtáraim! Azt hiszem, az ellenzéki képviselők egyetértenek abban, hogy ebben a javaslatban van, ami elfogadható és alapvetően támogatható, és van, ami pedig teljes mértékben elfogadhatatlan. S chiffer András képviselőtársam elmondta, hogy melyik az a rész, amelyik elfogadhatatlan számunkra, méghozzá két nyomós okunk is van erre. Az egyik az, hogy jogállamban az nem megoldás, ha az állam, ráadásul a saját hatóságának a hibájából elbukik egy bírós ági ügyet, akkor azt úgy próbálja helyre tenni, hogy megváltoztatja a törvényeket, és más igazságszolgáltatási fórumok lesznek ezentúl ebben az ügyben kompetensek. Ráadásul ez nem is illeszkedik a magyar igazságszolgáltatási rendbe, erről is volt már szó, hogy igazából a Kúria olyan típusú eljárásban, ahol nincsen másodfok, csak választási eljárásban illetékes, tehát nem nagyon látjuk ennek okát vagy az illeszkedését a magyar jogrendbe. Arról is beszéltünk már, hogy miért nem támogatjuk a negyedik mobilszol gáltató elindítását, és valóban itt azt gondolom, hogy ebben a látszólag részletkérdésnek tűnő ügyben is világosan körülrajzolható az a különbség, ami a Fidesz és az LMP államfelfogásában megjelenik. Csak egy dologgal egészíteném még ki azt, hogy eddig az állampolgárok csak buktak ezen az üzleten, és valószínűleg ez akkor is így lesz, ha önök ezt a törvényt elfogadják, és sikerül keresztülverniük a negyedik mobilszolgáltatót, hiszen - és ez szintén elhangzott a mai vitában - az, hogy a magyar törvények lehe tővé teszik azt, hogy roaming eljárást belföldi piacon is megvalósítsanak, attól ez még a közösségi joggal ellentétes. És azért ne gondoljuk azt, hogy nem lesznek olyanok, akik ezt az európai bíróságokra fogják vinni, és ezt a pert mi el fogjuk veszíteni, és ezzel megint a magyar adófizetők fognak rosszul járni. Ráadásul azt is hozzá kell tennünk, hogy önök éppen a polgári törvénykönyvben vagy számos más jogszabályban éppen korlátozni akarják azt a lehetőséget, hogy az állampolgárok, az adófizetők pénzének az elköltéséről a lehető legátláthatóbb módon tudjanak tájékozódni, és bizony itt olyan százmilliárdos költésekre lesz lehetőségük a negyedik mobilszolgáltató kapcsán, ahol az egyes költéseknek az átláthatósága, a tisztességes verseny minimum megkérdőjelez hető. Az egyik újságcikk, amely részletesen foglalkozott ennek a negyedik mobilszolgáltatónak az ügyével, infokommunikációs berkekben dolgozó szakembereket idézve azt írja, hogy valójában nem negyedik mobilszolgáltatót akarnak, csupán százmilliárdos közbes zerzési üzleteket. Ezt tehát az a
