Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 10 (216. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény, valamint a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes sürgős eljárásban törté... - ELNÖK (dr. Latorcai János): - GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - JAKAB ISTVÁN (Fidesz):
168 Tehát kedves képviselő asszony, azt tudom válaszolni, hogy az Agrár, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara megalakítása csak olyan mértékig függ össze a z agrárkamara sorsával, hogy azt, ami eddig működött tízezer ember képviseletében, most ki szeretnénk terjeszteni több mint háromszázezer ember számára úgy, hogy az összes termékpálya egy egységet képezzen. Ezt eddig nem sikerült elérni, most megvan a lehe tőség és az adottság arra, hogy elérjük. Erről szól a történet, nem többről és nem kevesebbről. Ez a magoszozás meg, ne haragudjon, már fóbia, úgyhogy azt gondolom, jó lenne elfelejteni. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖ K (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, alelnök úr. Kérdezem… (Göndör István jelzi hozzászólási szándékát.) Göndör István képviselő úr következik. Nem kérdezem tehát, hogy ki akar még hozzászólni. Göndör István képviselő úr következik. Parancsoljon! GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Az elején is azt mondtam, hogy igen, ez a furcsa, és egy jó gondolatot így lehet megölni. Jakab István alelnök úrnak mondanám. A júliusi kivonulásunknak ez volt az oka, és ma ugyanezt fontolgattuk, hogy egy szerűen nem is veszünk részt. Ez egyfajta tiszteletünk ön iránt vagy azon munka iránt, amit ebbe belefektetett, hogy eljöttünk erre a vitára. Júliusban is ezért mentünk ki, mert elfogadhatatlan volt az a kivételes eljárás számunkra. Győrffy Balázs képvisel ő úrnak is mondanám nagy tisztelettel. Ajánlanám, ön fiatal ember, hogy nézze már meg az 1994. évi törvényt a gazdasági kamarákról - és ezt ajánlom Jakab alelnök úrnak is , hogy hogyan jött létre akkor a Kereskedelmi Kamara, a Kézműves Kamara - nem így, e gész máshogy, és azt a törvényt az Antallkormány hozta, és a következő sem változtatta meg. Tisztán emlékszem, hogy ’98ban azért kellett eltörölni a kötelező kamarai tagságot, hogy Parragh elnök urat meg lehessen választani. Akkor már kész volt az a megá llapodás, amelyben a nagyobb vagyonnal bíró vállalkozások vállalták önként, hogy a kicsiknek, az egyszemélyeseknek nem kell kamarai díjat fizetni, és minden szolgáltatást igénybe vehetnek, de megmaradt volna a kötelező tagság. Önök eltörölték, hogy Parragh urat meg lehessen választani. És most nincs kötelező tagság, de van kötelező regisztrációs díj. Miért? Azért, hogy ne szólhassanak bele a tisztújításba, és ne ellenőrizhessék. Tehát ez az, ami ellen mi messzemenően tiltakozunk, és továbbra is azt mondom, és kérem, alelnök úr, nézze meg a 19. §t, amely létrehozza a 47/A.val ezt a bizonyos felügyelőt. Még a magyarázatban is benne van: a miniszter meghosszabbított keze és az átmeneti elnökség szakmai tanácsadója; nem tanácsadója, még sokkal több. Tehát ez a z, ami nem tetszik nekünk. Köszönöm szépen, elnök úr. ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kettőperces hozzászólásra Jakab István alelnök úr következik. Parancsoljon! JAKAB ISTVÁN (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Ez az utolsó hozz ászólásom ma este. Tisztelt Elnök Úr! Csak azért kértem szót, hogy egyértelművé tegyem: Göndör István képviselőtársam irányában nagyon nagy tisztelettel viseltetek, és értem az aggályait, csak arról kell hogy meggyőzzem, hogy én jómagam abban a kamarai sze rvezőmunkában részt vettem, hét évig voltam alelnöke annak az agrárkamarának. Ha valaki a gyermekbetegségekkel tisztában van, én tisztában vagyok. Önként álltam fel, a törvény ugyanis úgy határozott, hogy érdekképviseleti vezető nem lehet tagja; felálltam , távoztam. Attól függetlenül az a tapasztalat, ami hét év alatt összegyűlt, hogy hogyan lehet egy jól működő kamarát összerakni, megvan. Köszönöm az aggódását, és