Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 3 (225. szám) - Az ülésnap megnyitása - Bejelentés önálló indítvány tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Jakab István): - LENDVAI ILDIKÓ (MSZP):
1514 megváltoztatni és így hagyni, nem változtatni azt, ami jó helyen van, az élettá rsi kapcsolat és a regisztrált élettársi kapcsolat szabályozását a családjog keretein belül. Engedjék meg, hogy valamit mondjak a Második könyv néhány emberi jogi vonatkozásáról is. Azt csak üdvözölni lehet, hogy alapkategóriává emeli a tervezet az emberi méltóság fogalmát és sok mindent ebből vezet le, azt hiszem, helyesen és nagyon tiszteletreméltóan. Ennek természetesen örülni lehet. Itt inkább arra szeretném fölhívni a figyelmet, ahol álláspontom szerint tovább kellene csiszolni ezt a helyes megközelíté st, az emberi méltóság mindenek felett való tiszteletét. És végül fölhívom a figyelmet egy hiányra is, amit a tervezet alkotói talán nem véletlenül nem tudtak megoldani, de nem kéne fölhagynunk az igénnyel, hogy a problémának valahogy újból nekivágjunk. Mi az, ahol szerintem - vagy szerintünk - további csiszolásra és módosításra szorul emberi jogi szempontból ez a bizonyos Második könyv? Több mindenről itt említés történt már, Schiffer képviselő úr és mások utaltak a közérdekű adatokhoz való hozzáférés kiss é ellentmondásos szabályozására, miszerint a Ptk.tervezet, ha az üzleti titok fogalmához közelít, akkor nem teszi oda kivételként, hogy egy vállalkozásnak azon üzleti adatai nem titkosak, amelyeket köztulajdonban lévő céggel kapcsolatos üzletelése alapján szerzett vagy halmozott fel. Az indoklásban ugyan az szerepel, hogy ez egy másik törvényben, a közérdekű adatokról szóló rendelkezések között kell hogy szerepeljen, de semmiképpen sem jó, ha ezt a kivételt a Ptk. nem ismétli meg, annál is inkább, mert az információs önrendelkezésről szóló törvény viszont azt mondja, hogy a Ptk.ban foglaltak az irányadók az üzleti titokra. Nem jó, ha ellentmondást keletkeztetünk egy olyan fontos kérdésben, ami az állampolgárok közérdekű adatokhoz való hozzáférési jogát ill eti, és ami, ha úgy tetszik, egy olyan kérdést érint, ami naponta szerepel a bulvárújságok oldalán is, nem dicséretként mondom, de mindenképpen közérdeklődésre tart számot. Nem kerül semmibe, hogy ide is átemeljük, pontosabban: visszaemeljük a régi Ptk.na k azt a fél mondatát, hogy kivétel az üzleti titok alól, ha a magánvállalkozás üzleti kapcsolatban közpénzeket forgató intézménnyel vagy vállalattal áll. A második dolog, ahol azt hiszem - és nem jogászként, nem szakértőként is mondom , hogy érdemes a civ il szervezetek hozzánk intézett javaslatainak egy részét vagy akár egészét akceptálni, az a cselekvőképesség kérdése. Nagyon komoly progresszió, nagyon komoly előrehaladás, ami itt történik egyébként, hogy nem általában zárja ki a Ptk. a régi gyakorlathoz hasonlóan valakinek a cselekvőképességét, hanem egyrészt bizonyos területekre mérlegelést ír elő, másrészt hogy a gondnoki intézményt is inkább egyfajta támogató, segítő irányba tereli. Ez nagyon jó, de ahogy a fogyatékosokat képviselő civil szervezetek mo ndják, tovább kellene lépni ebben az irányban. Legalább két vonatkozásban én figyelemre méltónak találtam azt a levelet, azt a javaslatsort, amit hozzánk intéztek. Egyrészt nekem úgy tűnik, mindenképpen megfontolandó az a javaslatuk, hogy ne tízévenként ke lljen és lehessen fölülvizsgálni a cselekvőképesség helyzetét, hanem egy kicsit sűrűbben. Ez is elhangzott már talán LMPs kollégák szájából. Az mintha nem hangzott volna el, de én azt a javaslatukat is fontosnak tartom, hogy a törvény igenis limitálja, ho gy a gondnok hány gondozottat gondnokolhat. Azzal az elrettentő példával éltek a civil szervezetek - ők pedig nyilván nálam járatosabbak a területen , hogy még az is előfordult, hogy egy gondnok 200, írd és mondd: kétszáz cselekvőképességében korlátozott embert gondnokolt. Nem kell mondanom, hogy ez maga a képtelenség, különösen akkor, ha az új törvény - helyesen - sokkal közelibb és felelősebb kapcsolat kötelezettségét róná a gondnokra, mint ahogy az eddig történt. Szintén történt már hozzászólás, ezért c sak érintem a közszereplőt, pontosabban: az új definíció szerint közéleti szereplőt érintő szabályozási tervekben is. Értem és nagyon empátiával fogadom a tervezet készítőinek - bizottsági ülésen el is mondták - azon aggályát, hogy nem mertek tételesen fog lalkozásokat fölsorolni, hogy ki a közéleti szereplő, mert vannak tevékenységi körök, ahol életük egy területén közéleti szereplők, hangzottak el példák, de azért az életük más területein nehéz őket a nagyobb tűrési kötelezettség alá vetni. Igen, ez így va n. (13.10)
