Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 3 (225. szám) - Az ülésnap megnyitása - Bejelentés önálló indítvány tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Jakab István): - KOVÁCS PÉTER (Fidesz): - ELNÖK (Jakab István): - DR. KOLBER ISTVÁN (független):
1510 említhetném az alapítványok egy tollvonással történő államosítását, az állami szerepvállalást előtérbe helyező jogalkotást, a tulajdonosok mozgásterét korlátozó, illetve felszámoló intézkedéseket - mint például a magánnyugdíjpénztári tagok esetéb en - vagy egyes külföldi tulajdonban álló cégek esetében a folyamatos, egyoldalú államosítási szándékok lebegtetését és a befektetők elbizonytalanítását. De említhetném azt a jogalkotói gyakorlatot is, amely ugyancsak az állam és polgárok közötti, illetőle g polgár és polgár, valamint jogi személy és jogi személy közötti viszonyokat instabillá és bizonytalanná teszi, nos, azt az oligarchikus jogalkotást, amikor jogi úton hozzák kedvező helyzetbe a piac egyes közszereplőit. Az egyik legutolsó horrort itt mind enképpen meg kell említeni, a játékautomaták használatának megszüntetését, amelyek eddig állami szabályok alapján működtek, és most arra hivatkozva, hogy ezek erkölcstelenek, gyakorlatilag ezt az üzletágat likvidálták, nagyon sok, több ezernyi vállalkozó é s ember munkalehetőségét kizárva. Nos, ha a közhatalom ily módon tartja tiszteletben a magánjogi autonómiát, akkor vajon milyen sors vár akár még egy kiérlelt, a kor követelményeinek, a nemzetközi összehasonlításnak is megfelelő jogszabályra? Tegyük fel ez t a kérdést! Ilyen jogi környezetben ez a polgári törvénykönyv hogy és miképpen tud érvényesülni? Azt gondolom, hogy az alaptörvény, a sarkalatos törvények, a hazai jogrend mintegy kalodába zárják a polgári törvénykönyvet, részben már korlátozzák a szabály ozási lehetőséget, részben pedig az érvényesülésének a hatékonyságát kizárják. Ezt a törvényt ilyen viszonyok között nem lehet végrehajtani. Arról nem is beszélve, hogy az elfogadását követően mintegy egy esztendő áll rendelkezésre arra, hogy a különböző v égrehajtási törvényeket kidolgozzák, a parlament elé terjesszék, átfésüljék az egész jogrendet - hihetetlen sok, sok ezernyi jogszabály felülvizsgálatáról, szinkronjának megteremtéséről van szó , illetőleg hogy a társadalmat felkészítsék arra, hogy ezt a nagy terjedelmű, bonyolult törvénykönyvet alkalmazza; úgy gondolom, hogy ez nem lesz elegendő. Ilyen szempontból - még ha jót vagy akár tökéleteset is alkotna a parlament az új polgári szabályok alkalmazásában , higgyék el, nagyon komoly problémák lesznek . Az alapelvekhez szeretnék a következőkben hozzászólni, mivel azt gondolom, hogy ennek körét szükséges kiegészíteni, főképpen azért, mert az elmúlt időszakban valamilyen oknál fogva ezek a kérdések fontossá váltak. Így különösen fontos lenne rögzíteni a b evezető rendelkezések között az emberi méltósághoz való jogot, hogy jobban érvényesülhessen a társadalomban egymás kölcsönös megbecsülése. Azt gondolom, ez Magyarországon nagyon fontos lenne a társadalom szövetének megerősítése szempontjából. A másik ilyen alapelv, aminek helye lenne, a szerzett jogok védelmének a rögzítése, tiszteletben tartása, mivel túl sok ember joggal érzi úgy, hogy az elmúlt két év törvényalkotása miatt a jogai nincsenek biztonságban. Fontos lenne az együttműködés elvének deklarálása arra való tekintettel is, hogy a társadalomban végtelenül meggyengült az együttműködési készség, arról nem is beszélve, hogy a magát nemzeti együttműködés rendszerének nevező kormányzat folyamatosan egyeztetések nélkül fogad el a társadalmi viszonyokat ala pvetően befolyásoló törvényeket. Még ha az alaptörvény és más szabályok mellett párhuzamosságok is alakulnak ki, mégis úgy gondolom, hogy a rendeltetésszerű joggyakorlást és a tulajdon védelmét is rögzíteni kellene. Fontos lenne, hogy a kódex magába foglal ja a korábbi progresszív szabályokat. Nekünk is vannak hiányérzéseink annak ellenére, hogy itt egy éles küzdelem zajlott le az elmúlt percekben az üvegzsebbel kapcsolatosan. Mi magunk is, a Demokratikus Koalícióhoz tartozó független képviselők is úgy gondo ljuk, hogy itt azért problémák vannak. Hadd mondjam el az államtitkár úrnak, hogy ugye itt a gond az, hogy kimaradt az üzleti titokra vonatkozó szabályok közül a hatályos Ptk.ban meglévő korlátozás, miszerint nem minősül üzleti titoknak az államháztartás valamely alrendszerével pénzügyi, illetőleg üzleti kapcsolatára vonatkozó adat, tehát felvilágosítást lehet kérni.
