Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 3 (225. szám) - Az ülésnap megnyitása - Bejelentés önálló indítvány tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Jakab István): - KOVÁCS PÉTER (Fidesz): - ELNÖK (Jakab István): - DR. KOLBER ISTVÁN (független):
1511 Önök azt mondják, hogy ezt az információs törvényben fogják szabályozni, az viszont sajnos visszahivatkozik a Ptk.ra. De nyilvánvalóan itt a z a bizalom nincs meg e tekintetben, ami alapján elfogadható lenne az önök válasza, hogy ez majd egy más törvényben szabályozásra kerül 2014 januárjáig. Mindenképpen szeretném kiemelni ennek fontosságát, jelentőségét, azt gondolom, a közélet tisztasága érd ekében ez egy fontos szabály. Jó lenne, örülnénk, ha a polgári törvénykönyv is tartalmazná ilyetén ezt a szabályt. A fogyasztóvédelmet csak egy pillanatra szeretném érinteni, hiszen itt a jogi személyek és a személyek jogához is kapcsolódik ez a kérdés. Mi ndenkit, akinek az ismerete, felkészültsége valamiképpen korlátozott a szerződéses partnerhez képest, azt gondolom, kötelességünk védelemben részesíteni, a polgári törvénykönyvnek e tekintetben is erőteljesebb jogokat kell megfogalmazni. Az emberi méltóság ügyéről beszélve, azt gondolom, a gondnoksági kérdések kiemelkedőek. (12.50) Jól mutatja egy adott társadalom állapotát. A jelenlegi szabályokhoz képest, azt gondolom, ez a kódex előrelép, ugyanakkor azt is mondom, hogy lehetne ennél progresszívabb - a ’8 9es törvény például az volt. Rengeteg embert érintő kérdésről van szó, hiszen mintegy ötvenezer embert érint valamiképpen a cselekvőképességének a korlátozása. Azt gondolom, hogy erre mindenképpen nagyobb figyelmet kellene fordítani. Itt addig nem lehetün k nyugodtak, addig nem történik igazán változás ezen a területen, amíg lesznek emberek, akiknek teljes mértékben, hosszú időn keresztül kizárják a cselekvőképességét. Itt a fontos az lenne, azt gondolom, hogy hogyan lehet ezeknek az embereknek a döntését e lősegíteni információval vagy egyéb más módon bevonva őket ebbe, hogyan lehet különböző területekre korlátozni ezt csupán, és nem pedig az egész életviszonyára. Azt gondolom, hogy ezek fontos kérdések lennének, nem beszélve azokról a részletkérdéseknek tűn ő ügyekről, például jó lenne, ha a Ptk. szabályozná, hogy hány gondnokoltat láthat el egy gondnok, vagy mekkora legyen a földrajzi távolság közöttük, és folytathatnám tovább. A törvény vitája során többször szóba kerültek az élettársi kapcsolatok. Mi helye snek tartjuk ezt a szabályozást. Azt gondolom, hogy az eddig elért eredmények megőrzését jelenti. Azért is fontos, mert az alaptörvény lefékezte, kizárta a családjogi területen a jogfejlődés lehetőségét a másság elismerésében, a melegek jogainak a védelméb en, ezért helyesnek tartjuk, hogy az élettársi kapcsolatok szabályozása ilyetén megjelenjen a polgári törvénykönyvben. Az egyházakkal, a jogi személyekkel kapcsolatos szabályozás aszinkronjára is szeretném felhívni a figyelmet. Amennyiben ez a törvény elfo gadásra kerül, nem lesz összhangban a törvénnyel. Kellene hogy tartalmazzon a polgári törvénykönyv egy kivételt az egyházak tekintetében, hogy ne lehessen felügyeleti szervet létrehozni az egyházak felett, amit egyébként az egyházügyi törvény ilyen szempon tból helyesen rögzít, noha a törvénnyel magával számtalan hiba van. A családjogi törvényhez szeretnék még egy hozzáfűzést tenni, nevezetesen a házasság felbontásával kapcsolatosan. A bíróság előtt lehet felbontani, szabályozza a törvény, ez összességében h elyes, de azt gondolom, hogy érdemes lenne megfontolni, hogy a mediációt követően, egybehangzó jognyilatkozat esetében közjegyző előtt is lehetőség legyen egybehangzó jognyilatkozattal ezt megtenni. Meggyőződésem, hogy nem a család ellen, pont a családi, h ázassági kötelékek iránti érdeklődést növelné ez a dolog. Helyesnek tartjuk az öröklési joggal kapcsolatos szabályokat a házastársakkal kapcsolatosan, és főképpen az élettársi viszonyokkal kapcsolatosan is. Tisztelt Ház! A szakértői előkészítő bizottság egyik tagja azt nyilatkozta, hogy az új polgári törvénykönyv erősen tradicionális és rendkívül konzervatív. Azt gondolom, hogy ez önmagában nem hiba. De azt is hozzáfűzte, hogy majd a bírói és az ügyvédi joggyakorlat ezeket a problémákat kiküszö böli, vagyis elindul egy egészséges, természetes jogfejlődés. Ahogy az elején kifejtettem, azt gondolom, hogy ebben a mai magyar valóságban nem hihetünk, és számtalan példát hoztam.
