Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 3 (225. szám) - Az ülésnap megnyitása - Bejelentés önálló indítvány tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Jakab István): - KOVÁCS PÉTER (Fidesz): - ELNÖK (Jakab István): - DR. KOLBER ISTVÁN (független):
1509 szankciórendszer kapcsolódott ehhez. Másrészt a különböző, emberek közötti viszonyok főleg a családjog területén jelentősen változtak, egyre inkább elterjedt például az élettársi kapcsolat. Átalakultak a cselekvőképességgel kapcsolatos felfogások, amelyek indokolták azt, hogy ehhez a nagyon lényeges és fontos kérdéshez hozzányúljunk. Arról nem beszélve, hogy átalakultak a gazdasági viszonyok, hiszen a piacgazdasági kö rülmények már egészen más szabályozást igényelnek, és nem utolsósorban az európai uniós tagságunk is szükségessé tette az új törvénykönyv megalkotását, arról nem beszélve, hogy a korábbi széttagolt szabályozás mármár a jogbiztonságot is veszélyeztette. Ez a munka gyakorlatilag 2006ban befejeződött. Ismerjük, hogy időközben a parlament elfogadott egy polgári törvénykönyvet, amit a fideszes többség, parlamenti többség hatályon kívül helyezett. Abban az időben a gondnoksággal és az élettársi kapcsolatokkal ö sszefüggésben fogalmazták meg a legfőbb észrevételeiket és kritikáikat, és az akkor kinyilvánított, megítélésem szerint konzervatív álláspontot próbálták elfogadtatni a parlamentben. Érdekes, hogy ezek a gondolatok egyébként visszaköszönnek most is. Azt go ndolom, hogy kár volt ennek a törvénynek a hatályon kívül helyezése is, hiszen nagy a hasonlóság a mostani előterjesztés és az akkori elfogadott törvénykönyv között. Ez a nyolc könyv, amelyből ez a polgári törvénykönyv áll, nemcsak terjedelmi nagysága miat t érdemel figyelmet, de amiatt is, mert kétségtelenül a kodifikáció a legmagasabb szintű jogalkotási munka, jogalkotói munka, egyfajta intellektuális összegezése a polgári jogterületnek, és biztos vagyok benne, hogy az egyik legszínvonalasabb törvényeként fogják emlegetni ennek a ciklusnak a polgári törvénykönyvet. Tényleg csak elismeréssel lehet Vékás professzor úr irányában nyilatkozni, illetőleg a kodifikációs bizottságban részt vevő társai előtt is csak a kalapunkat emelhetjük meg. (12.40) A bevezető re ndelkezések meghatározzák a törvény célját és az alapelemeit, ezekről szeretnék elsőként szólni. Az egyik legfontosabb értelmezési alapelv, hogy a kódex az alaptörvénnyel, alkotmánnyal kapcsolatos szabályokat rendezi. Addig, amíg a 2009ben elfogadott polg ári törvénykönyv, amelyet hatályon kívül helyeztek, úgy rendelkezett, hogy a törvényt a Magyar Köztársaság társadalmi és gazdasági rendjével összhangban, az alkotmányos követelményeknek eleget téve kell értelmezni, addig a jelenlegi törvényjavaslat úgy fog almaz, hogy e törvény rendelkezéseit Magyarország alkotmányos rendjével összhangban kell értelmezni. Azt gondolom, hogy nem csupán az ország elnevezésében, a köztársasághoz való viszonyban következett be változás - Magyar Köztársaság és Magyarország szerep el a két megfogalmazásban , de abban is, hogy 2009ben még az alkotmányos követelményeknek kellett eleget tenni az értelmezés során, addig ma az alkotmányos rendjével összhangban kell alkalmazni. Meggyőződésem, hogy ebben a megfogalmazásban is tükröződik ennek a ciklusnak egyfajta rendpárti szemlélete. Az indokolás szerint Magyarország négy évtized diktatúrája és zsákutcába torkolló gazdasági, társadalmi tévútja után 1990ben a magántulajdon és a szabad vállalkozás talajára épülő piacgazdaság társadalmi re ndjét vezette be, és ezt a társadalomfejlődési irányt erősíti meg az alaptörvény is - szól az indokolás. Ezzel a feltételezéssel, megállapítással, azt gondolom, van egy kis hiba, ugyanis a Fidesz társadalomfelfogása szemben áll az elmúlt húsz év társadalom felfogásával, szemben áll a demokráciával, a jogállammal és a piacgazdasággal. A Fidesz alaptörvényében nem érvényesül a polgári szabadság tisztelete, a szabadság nem a közhatalom korlátja, a hatalom ellenőrzésére hivatott szervezetek a hatalmat szolgálják ki, azaz nem működik a fékek és ellensúlyok alkotmányos rendszere. Ahol az Alkotmánybíróság működésének és az igazságszolgáltatás működésének különböző korlátokat állítanak, azt gondolom, ott állam és polgár, illetőleg polgár és polgár egymás közötti visz onyaiban az egyenjogúság mint alapelv nem képes maradéktalanul érvényesülni. A jogbiztonságot rombolja a visszamenőleges hatályú jogszabályalkotás, a jogszabályok gyakori, követhetetlen módosítása, a személyes adatokra vonatkozó állami jogosítványok bővíté se, vagy
