Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 3 (225. szám) - Az ülésnap megnyitása - Bejelentés önálló indítvány tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP):
1502 DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP) : Kérem az időmbe beszámítani! ELNÖK (dr. Latorcai János) : Folytassa! Bele lesz számolva, képviselő úr. DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP) : A Második könyvről beszélek. Tehát a személyhez fűződő jogok között kellene helyet foglalnia az üvegzsebszabálynak, az üzleti titoknál. A hatályos polgári törvénykönyv is az üzleti tit ok korlátjaként szabja meg az üvegzsebszabályt, és itt vettük észre, hogy a Második könyvben a FideszKDNP összetöri az üvegzsebet. A FideszKDNPnek nem érdeke az, hogy ez az üvegzsebszabály fennmaradjon; egész egyszerűen azért, mert hogyha nincsen átláth atóság, ha nincsen korlátja az üzleti titoknak, akkor akadálytalanul lehet a közvagyont fosztogatni, akadálytalanul lehet a közösből kitalicskázni közpénzeket. Amikor a Ptk. koncepciójának a nyilvánosságra hozatalánál februárban először szóvá tettük, hogy kispórolta a kormány a Ptk. tervezetéből az úgynevezett üvegzsebszabályt - még egyszer szeretném hangsúlyozni, tehát a Második könyvről, a személyhez fűződő jogokról beszélek , akkor az volt a válasz államtitkár úr részéről, hogy ennek dogmatikailag nem i tt van a helye, hanem az információszabadságtörvényben. Ezen lehet vitatkozni, és az államtitkár úrnak akár még igaza is lehet ebben, csak éppen az a probléma, hogy amikor márciusban külső nyomásra behozta a kormány a parlament elé az információszabadságtörvényt, és az LMP kezdeményezte, hogy az információszabadságtörvénybe ültessük akkor be a hatályos Ptk. 81. § (3) bekezdését, a FideszKDNP lesöpörte ezt az LMPs indítványt. Tehát úgy állunk, hogy ha minden így megy teljesedésbe, akkor lesz egy polgári törvénykönyv, amiben nem szerepel az üzleti titok korlátjaként az átláthatóság, ugyanakkor van egy információszabadságtörvényünk, amelyik visszautal a Ptk.nak erre a korlátozására, miközben a Ptk.ban már nincsen ilyen korlátozás. Magyarul: ha ezt a pol gári törvénykönyvet így elfogadja az Országgyűlés, miközben az információszabadságtörvényhez nem nyúl hozzá ebben az értelemben a parlament, jövő évtől valójában nem lehet különböző önkormányzati szerződéseket, közbeszerzési iratokat kikérni. Megszűnik az átláthatóság; megszűnik az állampolgárok ellenőrzési joga a közpénzek felhasználása, a közvagyonnal történő gazdálkodás felett. Szeretnék arra is utalni, hogy egyébként az átláthatóság, a közjavakkal való gazdálkodás ellenőrzésének más lehetséges eszközei is vannak a polgári törvénykönyvben. De nehogy félbeszakítson, elnök úr, ezekről majd jövő héten kívánnék beszélni. Egyetlenegy dolgot szeretnék megemlíteni, ami szintén feltétele annak, hogy az átláthatóság érvényesüljön, és a magyar emberek szabadon tud ják azt ellenőrizni, hogy a közös javakkal a kormányzat vagy az önkormányzat hogyan gazdálkodik, ez pedig a közügyek szabad vitatásához való jog. (12.10) A politikai véleménynyilvánítás szabadságát az alaptörvény is védi. Ez alkotmányos alapjog Magyarorszá gon 23 éve. A Lehet Más a Politikának ugyanakkor a problémája azzal van, hogy miközben történik egy előrelépés a Ptk. tervezetében abban a tekintetben, hogy végre nevesítetten, tehát nem csak a bírói gyakorlatban jelenik meg a közszereplő mint polgári jogi kategória, a törvény - hogy pontosan idézzem - a 244. §ban annyit mond, hogy a közéleti szereplő személyiségi jogának védelme a közügyek szabad vitatását biztosító alapjogokat szükségtelenül nem korlátozhatja. Mi viszont azt gondoljuk, hogy itt két alapv ető jog konkurál. Van a közügyek szabad vitatásához fűződő alkotmányos jog, ami ha nem érvényesül úgy, ahogy egyébként a 30/92. alkotmánybírósági határozat annak idején kijelölte az érvényesülési területét, akkor megint csak az átláthatóság, a közügyek sza bad vitatása, a közpénzek, a közvagyon felhasználásának az ellenőrzése nem tud
