Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 3 (225. szám) - Az ülésnap megnyitása - Bejelentés önálló indítvány tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz):
1499 hátrányos megkülönböztetése, d) a becsület és a jó hírnév meg sértése, e) a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése f) a névviseléshez való jog megsértése és g) a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése. A szakasz elején található “különösen” szó nyomatékosítja a felsorolás példá lózó jellegét. A személyiségi jogok közül kiemelném az itt felsoroltakon túl az immáron nevesített kegyeleti jogot. A polgári jogi tervezett szabályozás, amely a kegyeleti jogot a hozzátartozók személyiségi jogaként rendeli védeni, látszólag ellentétben ál l azzal, hogy a kegyeleti jog alkotmányjogi értelemben az elhunyt általános személyiségi jogának megjelenése. Az elhunyt személy már nem lehet képes jogai védelmére, így a jog a hozzátartozók által a halottról őrzött és védett személyiségkép megsértését mi nt a hozzátartozó személyiségi jogát védi. A kegyeleti jog mint a hozzátartozók személyiségi joga ezáltal a törvényi szabályozás szintjén csupán visszatükrözi az alaptörvény szintjén biztosított általános személyiségi jog post mortem érvényesülését. A mind en embert megillető emberi méltósághoz való jogból levezethető kegyeleti jog a meghalt személy emlékének, jó hírnevének megsértése esetén a hozzátartozóknak, illetve annak a személynek a jogát jelenti, akit az elhunyt végrendeleti juttatásban részesített. A rendelkezés a meghalt személy emlékének megőrzését, a jó hírnevének, becsületének, emberi méltóságának, magántitkainak és személyes adatainak, továbbá valós gondolatainak védelmét szolgálja leginkább, amelyre a XXI. század megújuló Magyarországán az ősök tiszteletben tartására, úgy gondolom, igencsak nagy szükség van. A Második könyv a személyiségi jogi részen túl tartalmazza a cselekvőképességre vonatkozó szabályokat, amelyek újításai a kor követelményének megfelelnek, és az alaptörvénnyel az összhangjuk szinte teljes egészében biztosított. Ezért kérem képviselőtársaimat a törvényjavaslat elfogadására. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Ismételt felszólalásra jelentke zett Vitányi István képviselő úr, a Fidesz képviselőcsoportjából. Megadom a szót, parancsoljon! DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Én már az elmúlt hét szerdáján hozzászóltam az általános vitában, így csak röviden néhány dologra szeretném ráirányítani a figyelmet, főleg a Negyedik könyvben foglaltakra, a családjogi részre és ebből is csak azokra a kérdésekre, amelyek nóvumok, korábban nem nyertek szabályozást a polgári törvénykönyvben. Az már itt elhangzott, hogy a családjogi tör vény bekerült a polgári törvénykönyvbe, így az a Negyedik könyvét alkotja a javaslatnak. Ebből aztán az is következik, hogy a polgári törvénykönyv általános alapelvei a családjogi részre is vonatkoznak, de ezen túlmenően a családjogi részben további, a csa ládjoggal kapcsolatos alapelvek kerültek megfogalmazásra. Ezt csak fölsorolásszerűen ismertetném, így a házasság és a család védelme, a gyermek érdekeinek védelme, a házastársak egyenjogúságának elve, a méltányosság és a gyengébb fél védelmének elve. Itt m ár az előttem szólók néhányan említették az úgynevezett mediációs eljárást, amely a házassági bontóperekben kerül majd alkalmazásra a javaslat szerint. Továbbra is előtérben kell tartani a válással érintett kiskorú gyermek védelmét, érdekeik legmesszemenőb b figyelembevételét. Ezt nagyon fontosnak tartom. Magam, aki több alkalommal járt már bíróságon, és eljárt bontóperekben, tapasztalom azt, hogy nincs szomorúbb látvány annál, amikor 1012 éves gyermeket tanúként hallgatnak meg bontóperben, és olyan psziché s nyomásnak teszik ki, ami egész életén végigkövetheti. A válni akaró házastársak kulturált válásában és a vitás kérdések megegyezéses rendezésében is segít, illetve a gyermek érdekével, kiegyensúlyozott fejlődésével is összefügg a mára már a világ számos országában elterjedt úgynevezett mediációs eljárás, amelyet az Európa Tanács miniszteri
