Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 3 (225. szám) - Az ülésnap megnyitása - Bejelentés önálló indítvány tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz):
1500 bizottságának a családi közvetítésről szóló 1. számú ajánlása is bevezetésre javasol a tagállamoknak. A bírósági eljárástól független, a felek önkéntes részvételén és a ktív közreműködésén alapuló mediáció alkalmasnak tűnik a konfliktusok felelős, egyetértő és a későbbi jogvitákat inkább kizáró megoldására, a bírósági eljárás mellett. (12.00) A házastársak mind a megromlott kapcsolatok helyrehozatala, mind a házasság felb ontásában felmerülő vitás kérdések rendezése érdekében, már a házassági bontóper megindítása előtt igénybe vehetik a közvetítést, de arra a bontóper alatt is sor kerülhet. A mediációnak lényeges szerepe lehet a bontópert követően felmerülő, a gyermeket éri ntő vitás ügyekben is. A következő dolog, amiről szeretnék szólni, a házassági vagyonjogi szabályozás, amely az előző polgári törvénykönyvben, illetőleg a jelenleg hatályos polgári törvénykönyvben igen szűkszavúan került meghatározásra, és hiába a több min t 20 éve történő bevezetése, nemigen jelent polgárjogot a magyar társadalomban. A javaslat a törvényes házassági vagyonjogi rendszerként megtartott házastársi vagyonközösség szabályait a bírói ítélkezésben é vtizedek alatt kialakult elvekre építi, átvéve a gyakorlatban bevált jogtételeket a törvénybe. A javaslat a törvényes vagyonjogi rendszeren is végigvezeti azt a kettősséget, amely a házastársak vagyonának összetételében az 1990es évek közepe óta jelen van . A használat, kezelés, rendelkezés joga, valamint a vagyon megosztása tekintetében is különbséget tesz a házastársak mindennapi életvitelét szolgáló vagyon és a házastársak foglalkozásának gyakorlását, üzleti életben való részvételét szolgáló vagyon közöt t. Ennek a szabálynak az elmaradása az előző és a jelenleg hatályban lévő polgári törvénykönyvben igen megnehezítette a házastársak közötti vagyonmegosztást. A javaslat a későbbi vagyoni viták elkerülése érdekében mindenkit ösztönözni kíván arra, hogy a há zasságuk kezdetén vagyoni viszonyaikat szerződéssel rendezzék. Ez segítséget nyújt a házassági vagyonjogi szerződések szabályainak a mainál részletesebb kidolgozására - diszpozitív keretszabályok formájában , lehetővé téve, hogy azok a házastársak, akik i lyen jellegű szerződést kívánnak kötni, vagyoni viszonyaik tisztázása körében saját egyéni életviszonyaikhoz igazítsák a megállapodás tartalmát. Házassági vagyonjogi szerződést a felek a javaslat szerint ügyvéd által ellenjegyzett magán- vagy közokiratban köthetnek érvényesen. A szerződés harmadik személlyel szemben akkor hatályos, ha a szerződést a házassági vagyonjogi szerződések országos nyilvántartásába bevezették, vagy ha a házastársak bizonyítják, hogy harmadik személy a szerződés fennállásáról és ann ak tartalmáról tudott, vagy tudnia kellett. A javaslat a törvényes házassági vagyonjogi szerződés mellett választható, úgynevezett alternatív vagyonjogi rendszerek szabályait a házassági vagyonjogi szerződés szabályai közé iktatja. Még egy dolgot szeretnék megemlíteni, ami változás a családjogban, illetőleg a tartási kötelezettség körében. Ez pedig az, hogy a tartásdíj százalékos megállapítását az európai országok túlnyomó része nem ismeri, és alkalmazása a magyar bírói gyakorlatban az elmúlt 10 évet tekint ve egyre jelentősebb nehézséget okozott. Tudjuk azt, hogy a jelenleg hatályos Ptk. szerint a tartásdíjat százalékos mértékben, illetőleg fix összegben állapítják meg, és emellett még meghatározzák azt a minimumösszeget is, amelyet a tartási kötelezettnek f izetnie kell. A javaslat ezért elveti a tartásdíj százalékos megállapításának lehetőségét, de a tartásdíj automatikus emelkedésére lehetőséget kíván biztosítani. Ezért kimondja, hogy a tartásdíjat határozott összegben kell megállapítani, de a bíróság, ha i ndokoltnak tartja, úgy rendelkezhet, hogy a tartásdíj évente indexálásra kerül, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves fogyasztói árindex mértékével a következő év első napjától külön intézkedés nélkül módosul. Az indexálás alapvető feltétele , hogy annak aránya hivatalosan, mindenki számára hozzáférhetően közzé legyen téve, és az végrehajtható is legyen. A fogyasztói árindex emelkedése egyértelmű képet mutat arról, hogy a jogosult kiadásai és indokolt szükségletei növekednek.
