Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 3 (225. szám) - Az ülésnap megnyitása - Bejelentés önálló indítvány tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DEMETER ZOLTÁN (Fidesz):
1498 örökölhesse a termőföldet, aki életvitelszerűen foglalkozik a mezőgazdasággal, akár más megoldásra is mi nyíltak vagyunk, mi is gondolkozunk ezen, és kértem is a jogász kollégáinkat, hogy p róbáljunk meg egy olyan javaslatot letenni az asztalra, ami esetleg önöknél is megállhatja a helyét. Akár egy olyan megoldás is eszembe jutott, hogy mondjuk, a többi örököst ki lehetne fizetni, ha erre nem képes az, aki a termőföldet egyben örökölte, akkor az állam létrehozhatna egy kedvezményes kamatozású hitelkonstrukciót erre az esetre, vagy valami hasonló megoldást, de mindenképpen jó lenne kezelni itt az öröklésnél ezt a problémát. Röviden ezt szerettem volna elmondani ehhez a néhány könyvhöz, a többit pedig majd a maguk idejében. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Rendes felszólalásra a Fideszképviselőcsoportból Demeter Zoltán képviselő úr következik, és ezzel tulajdonképpen az írásban előre bejelentkezett fels zólalások véget is érnek. Ezt követően majd Vitányi Istvánnal az ismételt felszólalásra jelentkezők következnek. Most pedig Demeter Zoltán képviselő úré a szó. Parancsoljon! DEMETER ZOLTÁN (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Az emberi jogi bizottság tagjaként kötelességemnek érzem, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat általános vitájában a polgári jogi kódex tervezett Második könyvéről szóljak, amely Az ember mint jogalany címet viseli. A címből is következ ően ebben a könyvben az ember szerepel a középpontban, és nem keverednek a jogi személyekre vonatkozó szabályok, a gazdasági társaságokkal kapcsolatos rendelkezések. (11.50) A Második könyvből külön kiemelném a Harmadik részt, amely a személyiségi jogokkal foglalkozik. A törvényjavaslat a hatályos szabályozástól eltérően a személyhez fűződő jogok helyett a kifejezőbb személyiségi jogok elnevezést alkalmazza. A személyhez fűződő jogok alapvetően az emberhez mint természetes személyhez tartoznak. Megjegyezném azonban, hogy az ellenkező véleményekkel ellentétben a javaslat a jogi személyek védelmi igényeinek a hatályos jog által fenntartva tesz eleget, a Harmadik könyvben egy utaló szabállyal rendelkezik a jogi személyek személyhez fűződő jogairól, illetve azok védelméről. Az új polgári törvénykönyv tervezete a személyiségi jogok védelmét egyrészről generálklauzula útján biztosítja, mégpedig a következőképpen: “Mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között személyiségét szabadon érvé nyesíthesse, és hogy abban őt senki ne gátolja. Az emberi méltóságot, az abból fakadó személyiségi jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. A személyiségi jogok e törvény védelme alatt állnak.” Kedves Képviselőtársaim! Az idézett szakaszból kiemelném most itt az emberi méltóságot mint anyajogot. Alaptörvényünk II. cikke a következőt határozza meg ezen anyajoggal kapcsolatban: “Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg.” Míg a Nemzeti hitvallásban rögzítésre került: “Valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság.” Ezen alaptörvényi rendelkezések mind tételesen, mind szellemiségében áthatják az előttünk fekvő törvényjavaslat egészét, a s zemélyiségi jogokra vonatkozó részt pedig különösen. Fontos megjegyezni, hogy a generálklauzula alapján bármely személyiségi jog, így a nem nevesítettek is védelmet nyernek, hozzátéve, hogy a polgári jogi személyiségvédelem köre nem azonos az alapjogok kat alógusával. A törvényjavaslat azonban el kívánja kerülni, hogy az alkotmányos szabadságjogok, a nemzetközi egyezményekbe foglalt emberi jogok közül azokat is magánjogi kódex tartalmazza, amelyek érvényesülését az államnak inkább közjogi eszközökkel szükség es biztosítania. A személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen a) az élet, a testi épség és az egészség megsértése, b) a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás megsértése, c) a személy
