Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 3 (225. szám) - Az ülésnap megnyitása - Bejelentés önálló indítvány tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. SZAKÁCS IMRE (Fidesz):
1495 kornak és a kihívásoknak megfelelő, azokra jogi utat és iránymutatást adó kódex kerüljön a parlament elé. Az öröklési jog, azt gondolom, hogy egy olyan része életünknek , amely, azt lehet mondani talán már, hogy évezredek óta foglalkoztatja az embereket, nevezetesen, hogy az a vagyon, az egy élet munkája során felhalmozott érték milyen módon kerüljön az utódok számára. Ennek megfelelően ez egy olyan része, letisztultabb r észe lehet a kódexnek, amely évszázadok vagy a római jog óta alaposan átgondolt és kidolgozott jogelveket fogalmaz meg. Ennek megfelelően az előttünk fekvő javaslat Hetedik könyve a hatályos öröklési jog szabályain is csak a legindokoltabb esetben változta t, azaz jelentős elmozdulás a korábbihoz, illetőleg a hatályos szabályozáshoz képest, azt lehet mondani, nagy terjedelemben nem történt. Főleg olyan esetekben változtat a javaslat, amelyekben a közjegyzői vagy a bírói gyakorlatban a módosítás igénye tényle gesen felmerült. Az átgondolt átalakítás követelményét támasztották még alá azok a gazdasági és társadalmi változások, amelyek Magyarországon a Ptk. ’77es átfogó novellájának megalkotása és elfogadása óta eltelt évtizedekben történtek. Az öröklési joggal szemben támasztható változtatási igények okai között a magántulajdon megnövekedett szerepének és ennek következtében az örökölhető vagyon kiszélesedett tárgyi körének kell elsősorban jelentőséget tulajdonítani. Tudjuk jól, hogy 1990 előtt az akkori rendsze rben gyakorlatilag tanácsi bérlakásban lakott az ország városlakóinak a többsége, családi házak voltak a vidéki településeken, ehhez még egyegy telek és a Trabant vagy a Wartburg, jobb esetben a Zsiguli gépkocsi jelent meg, jelentős pénzügyi tőkehagyatéko k nem jelentek meg, tehát nem volt akkora súlya a mobilizálható vagyonnak, mint mostanában. Tehát ennek megfelelően ezekre a megváltozott vagyoni viszonyokra próbálnak az öröklési jog módosításai, új elemei választ adni. A hagyatékok értéke jelentősen emel kedik és összetételük is mélyreható átalakuláson megy keresztül. Az öröklési jogszabályok felülvizsgálata tekintetében emellett a családi és a demográfiai viszonyokban bekövetkezett egyes változásoknak is jelentőségük van, amelyet nyilván az új kódexnek me gfelelő módon kezelni és követnie kell. Az öröklés rendjére hatással lévő demográfiai változások közül elsősorban az átlagos életkor meghosszabbodására kell utalni. Az idős emberek nyilván még megfontoltabban próbálják az öröklési rendet meghatározni. A Pt k. hatálybalépése óta eltelt több mint fél évszázad gazdasági és társadalmi változásai miatt a közjegyzők és a bíróságok tapasztalataira is figyelemmel a javaslat elérkezettnek látja az időt a házastárs törvényes öröklési jogának megváltoztatására, az álta lános haszonélvezetöröklés megszüntetésére, és helyettes részbeni állagöröklés bevezetésére. A javaslat fontos változása, hogy a korlátozott körben is holtig tartó használati jog formájában elismeri az élettárs törvényes öröklési jogát is. Ebből a megoldá sból az is egyértelműen látszik, hogy a javaslat nem kezeli egyenrangúnak az élettársi kapcsolatot a házassággal, de azt gondolom, az előttem hozzászólók már megfelelő módon kifejtették az ezzel kapcsolatos véleményeket. A javaslat a házastárssal egy sorba n törvényes öröklési jogot ad az örökhagyó szüleinek is. A javaslat néhány kérdésben megváltoztatja a végintézkedési jogot is. Két konkrét esetben - latin kifejezéssel - a substitutio pupillaris intézményeit elfogadva és a házastárs előörökösödésnevezés f ormájában érvényesnek ismeri el az utóörökösnevezést maradék utóörökös nevezéseként. A javaslat új szabállyal házastársak számára lehetővé teszi közös végrendelet alkotását, fenntartva egyben a hatályos jogot házastársak örökhagyói minőségben is köthető k özös öröklési szerződések tekintetében. Enyhít a javaslat az írásbeli magánvégrendelet alaki követelményein, elhagyva olyan előírásokat, amelyek a gyakorlatban nem nyújtottak többletgaranciát az okirat valódiságának megállapításához. Alapvetően a Ptk. álta l elismert körben tartja fenn a javaslat a köteles részre való jogosultságot, és csak néhány ponton módosítja ennek a jogintézménynek a részletszabályait.
