Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 3 (225. szám) - Az ülésnap megnyitása - Bejelentés önálló indítvány tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. SZAKÁCS IMRE (Fidesz):
1496 Végrehajt végül a javaslat több kisebbnagyobb szerkezeti változást az öröklési szabályok rendszerén belül. A legjelentősebb ezek közül a végintézkedésen alapuló öröklési rendelkezéseknek a törvényes öröklést meghatározó normák elé helyezése. Ennek az a magyarázata, hogy az öröklés rendjét elsődlegesen az örökhagyó végakarata határozza meg, és csak a végi ntézkedés hiányában vagy annak hézagaiban érvényesülnek a törvényes öröklés szabályai. Ezek azok az általános elvek, amelyek megjelennek a Hetedik könyv különböző címeiben és részeiben. A végrendelkezés elsőbbségét a korábbi szabályozás is természetesen el fogadta, ennek megfelelően a javaslat minden végintézkedési formára kiterjesztve fogalmazza meg a végintézkedésszabadság elvét. Ez az elv a tulajdonos rendelkezési szabadságából következik, és a polgári magántulajdonra épülő jogrendszerek egyetemleges elv ének is tekinthető, sőt annak tekintendő. A végintézkedési nyilatkozat a legszemélyesebb jognyilatkozatok közé tartozik, és mint ilyen, a javaslat szerint nem tehető meg képviselő útján. Azt gondolom, hogy ez teljesen érthető, és alapelvként jelenik meg. E bből következik, hogy a cselekvőképtelen személy, aki élők között vagyonnyilatkozatai tekintetében törvényes képviselőjére van utalva, nem tud végrendeletet tenni vagy vagyonáról halála esetére más módon érvényesen rendelkezni. A javaslat nem változtat egy ébként a végrendeletek fajtáin. A javaslat szerint közvégrendeletet csak közjegyző előtt lehet tenni, ez a hatályos szabályozásban is így van. A közvégrendelet bíróság előtti tételét a Ptk. megengedte, de ez a végrendelkezési forma nem ment át a gyakorlatb a, tapasztalatok szerint minimális az ilyen bíróság előtt tett végrendelkezéseknek a száma. (11.40) A bírósági szervezeti törvény által meghatározott feladatok között sem illeszthető, nem jelenik meg az okiratszerkesztés kötelezettsége, tehát más jogszabál yokkal is ütközhetne, ha ez bent maradna. Mindezek miatt a javaslat a közvégrendelet tételének ezt a lehetőségét, ami a jelenleg hatályos Ptk.ban van, elhagyja. A javaslat a cselekvőképesség új szabályaival összhangba hozza és tartja fenn a Ptk.nak azt a szabályát, amely szerint korlátozottan cselekvőképes személy érvényesen csak közvégrendeletet tehet. A javaslat a Ptk.val egyezően kifejezetten kivételes jelleggel ismeri el a szóbeli végrendeletet, s annak feltételét a gyakorlati tapasztalatok fényében egyértelművé teszi. A bizonyítási nehézségeket a javaslat azzal kívánja csökkenteni, hogy a szóbeli végrendelkezés feltételéül szolgáló helyzet megszűnése után 30 napra korlátozza a végrendelet hatályát, tehát van egy időbeli, 30 napos korlát. A javaslat c sak keveset változtat az írásbeli magánvégrendeletek alaki érvényességi feltételein, ez az elmúlt időszakban, azt gondolom, bizonyította, hogy megfelelnek a követelményeknek. A gyakorlatban igen sok probléma merült fel azzal az érvényességi követelménnyel kapcsolatban, hogy a végrendelet keltének helye is tűnjék ki magából az okiratból, a javaslat ezért ezt nem tartja fenn, nem indokolt a fenntartása. A több különálló lapból álló holográf végrendelet esetében a javaslat, szemben a hatályos Ptk.val, nem köv eteli meg azt, hogy az örökhagyó minden lapot aláírjon, elegendőnek tartja, ha az örökhagyó a végig saját kezűleg leírt végakaratánál a lapokat sorszámozással látja el. E követelmények teljesülése mellett ugyanis a végrendelet valódisága aggálytalanul megá llapítható. A javaslat jogi személynek rendelt juttatás esetén kiterjeszti a végrendelet megtételénél tanúként vagy más módon közreműködő személyekre vonatkozó garanciális szabályokat a jogi személy tagjaira, vezető tisztségviselőire, képviselőire, felügye lőbizottsági tagjaira és munkavállalóira is. Ez érthető módon garanciális szabály arra, hogy ne lehessen visszaélni a javukra. Kivételes szabály formájában visszatér a javaslat a Ptk. előtti joghoz a házastársak közös írásbeli végrendelete érvényességének elismerésével. A gyakorlati igények ennek lehetőségeként a megnyitását tették szükségessé, adott esetben a viszonossággal kapcsolatos értelmezési problémák vállalása árán is. Az egymás befolyásolásának lehetősége mint a közös végrendelettel szembeni szokás os ellenérv, ugyanúgy felmerülhet a külön okiratba foglalt végrendelkezések esetén is, ha
