Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 2 (224. szám) - A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. ARADSZKI ANDRÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
1342 Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! A napirenden lévő javaslat egy jól bevál t törvény, a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosítását tartalmazza. A módosítást alapvetően az indokolja, hogy a törvény hatálybalépése óta rengeteg gyakorlati tapasztalat gyűlt össze, amelyek segítségével a törvényjavaslat előkészítői azt célozták meg, hogy a kisajátítási eljárást hatékonyabbá, ügyfélbarátabbá tegyék. Ez a szándék szervesen illeszkedik a közigazgatás átalakításának munkálataihoz, a Magyary Zoltán jogász és közigazgatási professzorról elnevezett program céljaihoz és keretei hez, amely program, mint tudjuk, az OECD által is elismert közigazgatási sztenderdnek, talán nem kis büszkeséggel mondhatóan szabványnak is tekinthető. A javaslat fontos társadalmi igényt és közérdeket elégít ki, amikor a tervezett szabályozással a kisaját ítási eljárások gyorsítását, egyszerűsítését, olcsóbb lefolytathatóságát kívánja elősegíteni. Fontosnak tartom kiemelni, hogy a javaslat ezeken a célokon túl több fontos új elemmel is bővül, amelyek közül ki kell emelnem azt, hogy a kisajátítási eljárás kö zérdekű céljai közé emeli a környezetvédelmet, s ezzel összhangban újragondolja azokat a kereteket, amelyek megléte esetén a kisajátítás célját az eljáró hatóság - a törvény rendelkezéseire hivatkozva - létezőnek, meglevőnek tekinti, amely esetekben a közé rdekű cél megvalósítása során lehet a kisajátítás eszközével mint kivételes tulajdonszerzési jogcímmel élni. Itt kell kitérnem arra, annak ellenére, hogy a gyorsítás és a hatékonyság növelése a törvényjavaslat célja, nem tekint el attó l az alkotmányos követeléstől, hogy ez egy kivételes tulajdonszerzési jogcím, amelynek az alkalmazását meg kell hogy előzze az adásvételi szerződésre, a kölcsönös megegyezésre való törekvés, azaz a célt, amit a kisajátítással kívánnak szolgálni, a felek me gegyezése alapján lehet gyorsabban és hatékonyabban elérni. Fontosnak tartom azt is, hogy a területrendezési és településrendezési célok mellé kiemelten kezelendőnek tekinti a javaslat a kötelező állami, illetve kötelező önkormányzati feladathoz kapcsolódó oktatási, egészségügyi, szociális, valamint kommunális hulladékkezelő létesítmény elhelyezését. Ez utóbbi - figyelemmel a közoktatás átalakítására, a hulladékgazdálkodás modernebb, megváltozott irányaira - teszi indokolttá a feltételek ilyetén módon törté nő kiegészítését. Ebből az is következik, hogy amikor megváltozik a hulladékgazdálkodás iránya, azaz a lerakás helyett a feldolgozás, az újrafeldolgozás felé fordulunk, akkor - ahogy a törvény tartalmazza - a későbbiekben fontos az, hogy kisajátítható legy en az a terület, amelynek rekultiválása az elhagyott, remélem kisebb számban keletkező kommunális hulladékkezelő létesítményeket szünteti meg. A másik kiemelten kezelendő terület a természetvédelmi blokkon belül a Natura 2000es területek védelmét célozza meg. Itt létezőnek tekinthető a közérdekű cél, a kisajátítás célja, ha a Natura 2000es területen oly mértékig össze nem egyeztethető a tevékenység, amely a kisajátítás hiányában a védett természeti érték elpusztulását eredményezi. Hasonló elvek szerint cé lozza meg védeni a természetvédelmi területeket a Natura 2000es program keretei között akkor, ha a törvény rendelkezései értelmében a védettségi szintek helyreállítása válik szükségessé. Úgy gondolom, hogy az a fajta fokozott védelem, ami a kisajátítási t örvényjavaslatban megjelenik, jelent egyfajta fenyegetettséget is a Natura 2000es területeken gazdálkodók részére, amely mintegy ultima ratióként azt is megmondhatja, hogy véget lehet vetni a Natura 2000et veszélyeztető magatartássorozatnak egy kisajátí tási folyamat érvényesítésével, illetőleg a tulajdon jog szerinti, alkotmány szerinti megvonásával. (19.20) A környezetvédelem mint új cél esetében a következő körülmények esetében lehet kisajátítást kezdeményezni: az egyik az, hogy ha olyan terület áll re ndelkezésre, illetve olyan területen kell a kisajátítási eljárást lefolytatni, amelyen az ingatlannyilvántartásban feljegyzett tartós környezeti károsodás van bejegyezve, illetőleg, ha hulladékkezelő létesítmény elhelyezése szükséges, illetőleg az ilyen l étesítmény rekultivációja válik szükségessé. A fenntartható fejlődés bizottságának ülésén ennek a kérdésnek a megítélésében volt némi dilemma, de utána azért megegyeztünk abban, hogy a rendelkezés célja érthető és világos.
