Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 2 (224. szám) - A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. ARADSZKI ANDRÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
1343 Ez nem azt jelenti, hogy állam va gy önkormányzat szerzi meg ezeket a területeket, és az állam vagy az önkormányzat vállalja ezzel át magára a rekultivációs feladatokat, illetőleg a környezetkárosodás felszámolásával kapcsolatos feladatokat. Ugyanis a törvényjavaslat érintetlenül hagyta az 1. § (2) bekezdését, amely alapján a kisajátítás egyik kérelmezője, kezdeményezője lehet az a nem önkormányzati, nem állami szerv, amely egyébként hatósági rendelkezés vagy egyéb jogszabály alapján az adott tevékenységre, amit a kisajátítás tud szolgálni, jogosult, illetve kötelezett. Magyarul ez azt jelenti, hogy ha egy gazdálkodó szervezet egy általa tartós környezetkárosodással sújtott területet úgy tud hosszabb távon kezelni hatékonyan és a környezetvédelmi célokat elérni, hogy azt kisajátítja, és nem tud megegyezni előtte az ingatlan tulajdonosával, akkor ezt a kisajátítási eljárás során megteheti, ezáltal biztosítottabb, védettebb lesz az a terület, amelyen ezeket a helyreállítási munkálatokat, illetve a kárenyhítési, illetve környezetkárosodási munká latokat el tudja végezni. A javaslat eljárási része nemcsak a közérdekű beruházások megvalósítása céljából történő kisajátítási eljárást indító államra vagy önkormányzatokra, illetve a harmadik személyekre koncentrál, hanem szükséges elvárásokat fogalmaz m eg az ügyfél, a tulajdonos és egyéb jogosultak védelme érdekében. Mindezt teszi úgy, hogy eljárásjogi technikákkal gyorsítja az eljárást, ezáltal leszűkíti az adott ingatlan tulajdonosának a bizonytalansági érzetét, azt az időtartamot, amely alatt úgy gond olja, hogy a kisajátítási eljárásra figyelemmel nem tud kellő módon rendelkezni az ingatlanával, illetőleg későn, vagy ismeretlen feltételek mellett fog a jogosan megítélt kártalanításhoz hozzájutni. Az előttem szólók is említették, hogy fontos eleme, hogy a beépítésre nem szánt területen nem érvényesül a legkisebb teleknagyság követelménye és az emiatti kényszerkisajátítási procedúra. Ennek az a fontos előnye, hogy főleg a nyomvonalas területeken, a nyomvonalas beruházások esetén a visszamaradt területekné l tulajdonképpen az eredeti funkcióra tudja használni az ingatlan tulajdonosa az adott területet, és ez esetben szükségtelen, okszerűtlen, célszerűtlen az ingatlan teljes kisajátítása. Természetesen a törvény arra lehetőséget ad, hogy a felek ebben másképp egyezzenek meg. Nagyon fontos elemének tartom a javaslatnak, hogy az ingatlanon fennálló zálogjog, végrehajtási jog és egyéb közérdekű használati jogok sorsának rendezését világosan és egyértelműen szabályozza, ezzel is mintegy zsinórmértéket ad az eljárá si rendben a felek részére, gyorsítva ezzel a kisajátítási eljárások menetét. Fontos elemnek tartom azt is, hogy a kisajátítási kérelem tekintetében a javaslat formanyomtatványt vezet be. E tekintetben én nyújtottam be egy módosító javaslatot, amelynek az a lényege, hogy a jelenlegi javaslat ingatlanonként kéri a formanyomtatvány benyújtását. Én úgy gondolom, hogy például a nyomvonalas jellegű létesítményeknél ez kezelhetetlen adminisztrációt jelent a kisajátítást kérőnek, inkább a kormánynak kellene egy ru galmasabb jellegű nyomtatványrendszert kialakítania, mert mondjuk, egy autópálya építésénél ha felvetődik a kisajátítás kérdése, akkor ott jó pár ezer ingatlant kell benyújtani formanyomtatványként, ami szerintem nem praktikus, és növeli a költségeket, a k isajátítás költségeit. Úgy gondolom, hogy mindezek a problémák, amelyeket egyébként fel lehet majd javítani, illetve meg lehet majd oldani módosító javaslatokkal, ezzel együtt azt lehet mondani, hogy ez a törvény tekintettel van egészen magasabb szintű elv ekre, nevezetesen az alaptörvényben meghatározott fokozottabb felelősségre, amely a környezet védelmével kapcsolatban, illetve a jövő nemzedékének életterét biztosítandó, egy alkotmányos elvként jelentkezik, azaz, hogy a környezetünket, az élhető környezet ünket, a biodiverzitást is tudjuk ezáltal a törvénnyel védeni, pontosan azért, mert kiemelt szerepet kapott a törvényjavaslatban a környezetvédelem, amelyre felelősséggel kell gondolnunk minden egyes jogszabályalkotási aktusnál, és nagyon fontos részének tartom azt, hogy ez a javaslat kellő módon, kellő súllyal kezelte ezt a problémát.
