Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 2 (224. szám) - A Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint eljárásáról szóló 2005. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - BENCSIK JÁNOS (Fidesz):
1324 Mindezek alapján kérem a tisztelt Országgyűlé st, hogy a T/8484. szám alatt benyújtott törvényjavaslatot megtárgyalni és támogatni szíveskedjenek. Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. (Taps a kormányzó pártok soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Megköszönöm államtitkár úr expozéját. A gazdasági és informati kai bizottság írásban nyújtotta be ajánlását, előadót nem állít. Így most az írásban előre jelentkezett képviselőnek adom meg a szót, elsőként Bencsik János úrnak, a Fidesz képviselőjének. Öné a szó, képviselő úr. BENCSIK JÁNOS (Fidesz) : Köszönöm szé pen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Látszólag jelentéktelennek tűnő, rövid törvénytervezet vitáját kezdte el az Országgyűlés, ugyanakkor annál nagyobb jelentősége lesz majd a magyar gazdaság teljesítő- és működőképessége szem pontjából. Az Európai Unió üvegházgázkibocsátási kereskedelmi rendszerében 2013 elejétől, ahogy államtitkár úr jelezte, új kereskedési időszak veszi kezdetét, amelyhez Magyarországnak is hozzá kell igazítania saját szabályozását. A teljes uniós joganyag á tültetésének előkészítése is folyamatban van, ezt fontos, hogy tudjuk. A nagy terjedelmű törvénycsomag Országgyűlés általi tárgyalása még várhatóan októberben megkezdődhet, így felmerülhet az a kérdés, amelyet meg is válaszolt államtitkár úr, hogy miért is kellett az akkreditációs törvényhelyrészt leválasztani a teljes csomagról. Miután 2013tól a legnagyobb üvegházgázkibocsátó, többségében ipari és energetikai létesítményekről van szó, tehát tulajdonképpen az ország, mondjuk úgy, hogy alap gazdasági, nehé zipari tevékenységét végző gazdasági társaságainak működéséről van szó, ezen társaságok kibocsátási jelentéseinek hitelesítési rendszere is egységesítésre kerül, ezért a továbbiakban csak a Nemzeti Akkreditáló Testület által minősített hitelesítő szervezet hagyhatja jóvá a nemzetközi keretrendszer hatálya alá tartozó létesítmények éves kibocsátási jelentését. Tehát még egyszer, fontos, hogy tudjuk, a létesítmények mögött valóban működő, a reálgazdaságban működő gazdasági társaságok vannak, amelyek a további akban kedvezménnyel nem rendelkeznek, a piacon kell megvásárolniuk azt a kvótamennyiséget, amelyet kibocsátanak, és ez alapvetően befolyásolja versenyképességüket. A 2013as kibocsátási jelentéseket viszont csak olyan szervezetek hitelesíthetik, amelyek ak kreditációjára már 2013 márciusáig sor kerül, ezért a hitelesítésre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek még ez év októberében hatályba kell lépniük. Csak ebben az esetben biztosítható az, hogy a Nemzeti Akkreditáló Testület föl tudjon készülni tényleges en is az új feladataira. Amennyiben a törvény elfogadására valamely oknál fogva nem kerülne sor időben, a mintegy 240 érintett magyar ipari létesítmény üvegházgázkibocsátásának hitelesítése akkor sem kerülne veszélybe, ugyanakkor a külföldi hitelesítő sze rvezeteknél nagy valószínűség szerint több időbe és magasabb költségbe kerülne a kötelező eljárás lefolytatása. A törvény elfogadása tehát versenyképességi szempontból okozna hátrányt a magyarországi vállalkozások számára, ezért is kellett az akkreditációs kérdéseket taglaló törvényhelyeket leválasztani a hamarosan megtárgyalandó emissziós törvénycsomagról. Ugyanakkor a harmadik kereskedési időszakra vonatkozó uniós joganyag átültetése során megkerülhetetlen lesz az, hogy az éghajlatvédelemről szóló törvény módosítására is sor kerüljön, hiszen az új kereskedési időszakban a kvótabevételekből részesedő tagállamok a rendelkezésükre bocsátott források minimum 50 százalékát bizonyított módon éghajlatvédelmi fejlesztések megvalósítására kell hogy fordítsák. Magya rország különösen érzékeny az éghajlatváltozással együtt járó kedvezőtlen hatásokkal szemben, amelyek közül az időjárási szélsőségeknek az agráriumra, az erdőgazdálkodásra, a
