Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 2 (224. szám) - A Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint eljárásáról szóló 2005. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - BENCSIK JÁNOS (Fidesz):
1325 vízgazdálkodásra és a vonalas közművekre, az épített környezetre vonatkozó hátrán yait és egyben a költséges következményeket külön is ki kell emelni. Ezekből jócskán jutott az idei esztendőben is elegendő, hiszen a 2012. év 1901 óta a második legmelegebb esztendőnek mutatkozik, a hőségnapokból is jutott 42, amikor a 30 Celsiusfokot me ghaladta a napi legmagasabb hőmérséklet, míg a korábbi átlag évente 18 nap volt, a forróságnapok száma meghaladta a 12t, amely 35 Celsiusfok fölötti napi hőmérsékletet mutat a korábbi kettőhöz képest. Ezekre oda kell figyelni a továbbiakban, és az akkred itáció lesz az előfeltétele annak, hogy helyes, megbízható hitelesítési jelentések kerüljenek ki, amelyek alapján majd az árverésekre is sor kerül, amely árverésekből a hazai költségvetés jelentős bevételekre tesz szert, és amely bevételeknek 50 százalékát bizonyítható formában éghajlatvédelmi beruházásokra kell fordítani. Tehát a hamarosan benyújtandó törvényjavaslatnak ki kell majd térnie az új nemzeti éghajlatvédelmi stratégia lényeges elemeire, köztük az éghajlatváltozás várható magyarországi hatásainak természeti és társadalmi, valamint gazdasági következményeinek értékelésére is. A stratégia részeként el kell készíteni az üvegházhatású gázok kibocsátáscsökkentésének céljait, prioritásait és cselekvési irányait tartalmazó hazai dekarbonizációs útitervet , az alacsony karbontartalmú gazdaságra történő, 2050ig tartó átmenetről. Mindezt úgy kell megtervezni, hogy elkerülhessük a magyar társadalom és gazdaság Unió által szorgalmazott megnyomorítását. Magyarország csak a globális probléma előidézésében való r észvételének arányában veheti ki a részét annak orvoslásából. Épp e tényből kiindulva egy nemzeti alkalmazkodási keretrendszer is részét kell hogy képezze az új stratégiának, különös tekintettel az éghajlatváltozással és klímabiztonsággal összefüggő kockáz atok mérséklésére és károk megelőzésére. A sikeres megelőzés és alkalmazkodás érdekében külön fejezetet kell szentelni a változásokra való felkészülést és alkalmazkodást szolgáló szemléletformálási célrendszer megfogalmazására is. Az új európai klíma- és e nergiacsomag irányelveinek figyelembevételével módosításra kerülő nemzeti éghajlatváltozási stratégia megvalósítását hároméves időszakra készülő nemzeti éghajlatváltozási programokkal kell elősegíteni, ezek érdemi végrehajtásához viszont elkülönített for rásokat kell biztosítani, amelynek feltételeit az Unió új kereskedési rendszere teremtheti meg. Éppen ezért a stratégia és az abba simuló cselekvési programok végrehajtásának forráskoordinációjára éghajlatvédelmi pénzügyi mechanizmust kell létrehozni, amel ynek forrásául többek között a különféle típusú, a nemzetközi széndioxidkereskedelmi kvóták értékesítéséből klímavédelmi célokra fordítható eszközök elhatárolása szolgálhat. Végezetül, tisztelt képviselőtársak, tisztelt államtitkár úr, a nemzeti éghajlat védelmi stratégia felülvizsgálatához szükség lesz egy nemzeti alkalmazkodási térinformatikai rendszer felállítására is, amely alkalmas lehet a területi és ágazati szintű éghajlati és geopolitikai sérülékenységvizsgálatok elvégzésére és azok eredményeire al apozódó alkalmazkodási stratégiák és cselekvési tervek elkészítésére. Tisztelt Józsa Képviselő Úr! Azért kellett ezekről a kérdésekről beszélni most az akkreditációs törvénytervezet vitája kapcsán, hiszen heteken belül az EUETS harmadik kereskedelmi idősz akának törvényi szabályozását tartalmazó csomag is benyújtásra kell hogy kerüljön az Országgyűlés elé. Hogyha abba a törvénycsomagba nem kerül beépítésre az éghajlatváltozással kapcsolatos törvény ezen helyeken történő módosítása, akkor hiába történik meg a sikeres minősítés, az akkreditációs testület által hiába minősíttetnek majd azok a szervezetek, amelyek hitelesíthetik a kibocsátások mértékét, hogyha az azokból származó bevételek nem az alapfeladataink, tehát alapvetően a nemzeti megmaradási kérdések f inanszírozására kerülnek ráfordításra. (18.00) Bizakodjunk abban, hogy a kormányzati előkészítő munka ezeket a felvetéseket figyelembe fogja venni, és ezek beépítésre kerülnek, és akkor nem egyszerűen arról lesz szó, hogy egy nemzetközi
