Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 2 (224. szám) - A Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint eljárásáról szóló 2005. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1323 Most az előter jesztői expozé következik. Megadom a szót Fónagy János úrnak, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előadójának, 20 perces időkeretben. Öné a szó. DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi po nt előadója : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Az Európai Unió emissziókereskedelmi rendszerében 2013. január 1jétől kezdődik az új, úgynevezett harmadik kereskedési időszak. Az ezzel együtt hatályba lépő új uniós jogi sz abályozás a klíma- és energiaszabályozás számos területén hoz változást. Az Európai Unió 2009ben fogadta el az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló irányelv módosítását. Ez a módos ítás az emissziókereskedelmi rendszer továbbfejlesztését és kiterjesztését szolgálja. A rendszer a korábbi időszakokhoz képest több alapvető kérdésben is újdonságot hoz, ezáltal még nagyobb mértékben hozzájárul az Unió üvegházhatású gázkibocsátásának költs éghatékony csökkentéséhez. A harmadik kereskedési időszakra vonatkozó teljes uniós joganyag átültetésének első lépcsőfoka az Európai Unió emissziókereskedelmi rendszerével kapcsolatos akkreditáció és hitelesítés szabályainak módosítása. Az Unió célja, hogy az uniós jogi aktusokban meghatározott követelményekkel és elvekkel összhangban az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó jelentéseket, illetve a tonnakilométer adatokat tartalmazó jelentéseket olyan szervezetek hitelesítsék, akik a rájuk bízott fela datot függetlenül, pártatlanul, a megfelelő műszaki szempontok alapján tudják ellátni. Ez a cél úgy érhető el, ha minden tagállam egységes kritériumok alapján vizsgálja a hitelesítők alkalmasságát. Ezért ezt a tevékenységet az új kereskedési időszakban csa k az Unió által elismert nemzeti akkreditáló testületek végezhetik. Ezzel a feladattal a hazai akkreditálás Európai Unió által is elfogadott szervét, a Nemzeti Akkreditáló Testületet kell megbízni. A hitelesítő szervezeteknek a jövőben a Nemzeti Akkreditál ó Testület eljárását kell igénybe venniük. Ennek érdekében elengedhetetlen a Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint eljárásáról szóló törvény módosítása. Az Országgyűlés elé benyújtott törvényjavaslat az eddigieknek megfelelően jogharmonizációs kötelezettségünk teljesítését szolgálja. A 2013. évi kibocsátási jelentéseket a 2014 januármárciusa közötti időszakban lehet hitelesíteni, majd a hitelesített jelentést a létesítményeknek 2014. március 31ig kell benyújtaniuk. Ahhoz, hogy a hitelesítést el lehessen végezni, a hitelesítő szervezetnek már ebben az időszakban a NAT által kibocsátott akkreditációval kell rendelkeznie. A Nemzeti Akkreditáló Testület akkreditációs eljárásának részét képezi egy úgynevezett vizitációs szakasz, amikor a hitelesítő szervezetet a helyszínen munka közben vizsgálja. Ennek elvégzésére azonban csak a 2014 januármárciusa közötti hitelesítési időszakban van lehetőség. A hitelesítésre vonatkozó szabályozás hatályba léptetésével biztosítható, hog y a Nemzeti Akkreditáló Testületnek legyen lehetősége arra, hogy az új feladatra felkészüljön, képezze munkatársait, befogadja az akkreditációs kérelmeket, megszervezze és lefolytassa az eljárások vizitációs szakaszát. A Nemzeti Akkreditáló Testület szerve zetéről, feladat- és hatásköréről, valamint az eljárásáról szóló törvény módosítására irányuló javaslat megteremti a kereteit annak, hogy Magyarországon az Unió emissziókereskedelmi rendszerének 2013. január 1jétől induló időszakában a kibocsátási jelenté sek hitelesítése az európai uniós elvárásoknak megfelelő akkreditálási eljárásban történjen meg. (17.50) Amennyiben Magyarország nem teszi lehetővé a hitelesítők belföldi akkreditálását, akkor az összes, hozzávetőlegesen 240 hazai kibocsátó kénytelen lesz más uniós országban akkreditált hitelesítőt igénybe venni. Ennek költsége a kibocsátók számára magasabb lenne, emellett a hitelesítési tevékenységet folytató szervezetek kapacitásai kihasználatlanul maradnának.