Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 2 (224. szám) - A postai szolgáltatásokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - BODÓ IMRE (Fidesz):
1320 működéséhez semmi köze nincsen, ugyanakkor jellemzően az 50 gramm alatti levélforgalmi kategóriába tartozik. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Ezen rövid kísérlet nyomán arra próbáltam helyezni a hangsúlyt, hogy szakmai meg közelítésben a vezérszónoki körben elmondottak mellett milyen egyéb érvek játszottak abban szerepet, hogy a frakcióm ezt az álláspontot kialakította. Éppen ezért és még egyéb megjegyzések alapján mi általános vitára és elfogadásra nem tartjuk alkalmasnak a z előterjesztést. Abba az irányba tennénk inkább lépéseket, amelyeket Baja Ferenc képviselőtársam is mondott. Ha újra akarjuk gombolni ezt a kabátot, akkor az alapoknál kell kezdeni, egy koncepció, egy stratégia megfogalmazásánál, ebben nyilvánvalóan partn erek leszünk, az pedig, hogy a Ház ezt a törvényt elfogadja, a kétharmados többségnek a joga és lehetősége. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Megadom a szót Bodó Imre képviselő úrnak, Fidesz. BODÓ IMRE (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Vidéki polgármesterként fontosnak tartottam, hogy a postai szolgáltatások témaköréhez hozzászóljak. Engedjék meg, hogy a hozzászólásom elején gondolatokkal visszatekintsek a múltba, majd pedig a hátralevő részében a törvény érdemi részével foglalkozzak. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Az emberi társadalmak kialakulásával közel azonos időben alakult ki a kommunikáció. A kommunikáció a jelenlévők között könnyedén megoldható - láttu k ezt ma is - a beszéd útján, ám üzenettovábbítási rendszerre is szükség volt. Ezt kezdetben futárokkal biztosították, ám nyilván ez nem volt megoldható, ezért a kezdetek kezdetén már kialakult a postai szolgáltatás. A technika robbanásszerű fejlődése köve tkeztében több olyan szolgáltatás jött létre, amely hagyományosan a posta alternatíváját jelentette. Tisztelt Képviselőtársaim! A postai hálózatnak a Magyar Postába való teljes beépítése ellenére az új piaci körülményeknek megfelelően kialakított szabályoz ásra először 1954ben került sor. Ebben a rendszerben a posta egyrészt állami vállalat volt, másrészt pedig közhatalmi feladatokat látott el. A korszerű szabályozás lehetővé tette a szabványosítás kialakítását a küldeményforgalomban. A tarifát egyszerűsíte tték, valamint a távolsági tarifát az egész ország területére egységesen alakították ki az addigi távolsági zónák helyett. Az állami vezetés akkor felismerte, hogy a postai szolgáltatásnak minden településen jelen lévő szolgáltatásnak kell lennie, ezért az ötvenes években jelentősen fejlesztette a postai hálózatot, és a korábban meglévők mellé további monopoljogokat biztosított a postának. Az államosítás utáni első jelentős fejlesztés a posta portfóliójának kibővítését érintette, amikor is megkezdődött a sz erencsejátékban való közreműködés. A posta a szerencsejátékvállalattal kötött megállapodás révén a szerencsejátékok szelvényeinek legnagyobb terjesztője és egyben árusítója lett. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Az Európai Unió célkitűzése a gazda sági verseny akadályainak lebontása, a verseny élénkítése a postai szolgáltatások területén is. Mivel a közszolgáltatásokra vonatkozó kivételes szabályokat - mint minden kivételt az egységes belső piac megvalósítása alól - szűken kell csak értelmezni, ezér t fontos, hogy a postai szolgáltatások területén is el tudjuk határolni a közszolgáltatásokat a piaci alapon nyújtandó szolgáltatásoktól. A fenntartható szolgáltatások körének meghatározását követően az irányelv a nem fenntartott szolgáltatások piacának ké rdéseire tér át. Mivel az irányelv megszületésekor a tagállamokban a postai piac hagyományos monopolpiac volt, ezért a piacra lépés általános alapelveit irányelvi szinten rögzítették, a részletszabályok tagállami hatáskörbe utalása mellett. A szabályozott piacra lépésre az irányelv a piacralépési engedélyek rendszerét fekteti le. Az elv szerint a nem fenntartott körbe tartozó piacra belépni kívánó vállalkozások általános vagy egyedi engedélyeket kaphatnak. Az engedély megadását egyetemes szolgáltatási kötel ezettségek ellátásának vállalásától, minőségi
