Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 2 (224. szám) - A postai szolgáltatásokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - SIMON GÁBOR (MSZP):
1319 A javaslat meghatározza a hatósá g postai feladatait, amelyek között úgy rendelkezik, hogy kétévente - első alkalommal 2016. június 30áig - jelentést készít az Országgyűlés számára a liberalizált postai piac fejlődéséről, a törvény megvalósulásáról, valamint a jogszabály megalkotására is javaslatot tesz. Feladatainak ellátása során a hatóság együttműködik többek közt a versenyt és a felhasználókat érintő kérdések esetén a Gazdasági Versenyhivatallal, a felhasználókat érintő ügyekben a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósággal, a pénzforgalmi sz olgáltatások vonatkozásában a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével. Szabályozza a törvényjavaslat a hatóság eljárásait, a bírságolás szabályait, az engedély visszavonását, illetőleg a postai szolgáltatás nyújtásának megtiltását. Az általános hatósági felügyelet körében ellenőrzi a hatóság a vonatkozó jogszabályok, az általános szerződési feltételek, a hatósági határozatok, a közszolgáltatási szerződés felhasználói jogokat érintő rendelkezéseinek a betartását. A hatósági felügyeleten túl a postai piac zavartalan működése, a szolgáltatást nyújtók és a felhasználók érdekeinek védelme, a tisztességes verseny elősegítése érdekében piacfelügyeletet is ellát a hatóság. Ennek eredményeit tartalmazó beszámolót az internetes oldalán az elfogadástól számított 15 napon belül közzéteszi. A bizottsági ülésen a frakcióm mindezeket is figyelembe véve mégis úgy döntött, hogy nem támogatja a javaslatot. A kifogásainkra részben a bizottsági ülésen is felhívtuk a jelenlévők figyelmét, részben a vezérszónoki körben képvisel őtársam részletesen is elmondta azt a stratégiát, azt az alapvetést, ami alapján ezt az álláspontot megfogalmaztuk. Ott is elmondtam, és most is szeretném világossá tenni, amit előttem többen is a Házban már utalásként megtettek, hogy elfogadhatatlan, hogy mindössze három hónappal a postai piac teljes megnyitása előtt terjeszti be az ágazati működést alapjaiban meghatározó törvényjavaslatot a kormánypárti többség. Ezt az ágazati törvényt legalább egy évvel ezelőtt el kellett volna fogadni ahhoz, hogy a piac i szereplőknek, a jogalkalmazóknak és a fogyasztóknak megfelelő idejük maradjon a felkészülésre. Az, hogy mégsem így történt, sok mindennel magyarázható, de legkevésbé azzal, hogy a kormány ezen rövid idő alatt akarja mindezen feladatokat elvégezni, elvége ztetni. A Magyar Posta Zrt. egyetemes szolgáltatóként legalább 8 évre történő kijelölésével a társadalmi és gazdasági kohézió biztosításával kapcsolatos cél teljesülhet ugyan, de a verseny élénkítése a szabályozástól nem várható, sem az általános üzleti kö rnyezet, sem a magyar kormánnyal szembeni bizalom hiánya, sem a szabályozási környezet kiszámíthatatlansága, sem a törvényjavaslat időzítése és tartalma nem segíti elő új piaci szereplők megjelenését. (17.30) Mindez azt is jelenti, hogy hosszú időre persze megmarad a Magyar Posta Zrt. piaci pozíciója, de ez önmagában nem fog érdemi hatékonyságjavuláshoz vezetni, a felhasználók, fogyasztók pedig nem várhatnak a verseny által kikényszerített szolgáltatásminőségjavulást. Tettünk erre javaslatot, fogalmaztunk meg ezzel kapcsolatban stratégiai, koncepcionális álláspontot, és itt is szeretném mondani, hogy a fogyasztók érdekei legalább olyan fontos súllyal kell hogy megjelenjenek az előterjesztés kapcsán, mint a Magyar Posta Zrt. érdeke. A magyar postai szolgálta tási piacok teljes megnyitásának éppen az a lényege, hogy a tagállamok nem adhatnak vagy tarthatnak fenn a postai szolgáltatások bevezetésére és nyújtására vonatkozó kizárólagos vagy különleges jogokat. Ezt írja elő egyébként a postai szolgáltatásokra vona tkozó belső piaci irányelv 7. cikk (1) bekezdése is, és ezért nyílik meg elviekben a posta piacának 30 százalékát adó, 50 gramm alatti levélforgalom piaca is, amely a jelenleg hatályos szabályozásban a Magyar Posta Zrt. kizárólagos jogaként van nevesítve. Ehhez képest egyébként a törvényjavaslat 30. §a alapján a hivatalosiratszolgáltatás az egyetemes szolgáltató kizárólagos joga lesz a jövőben is, mivel azt - az előterjesztői indoklás alapján - az igazságszolgáltatás és a közigazgatás zavartalan működéséh ez fűződő közérdek indokolja. Véleményünk szerint ez az érvelés nem fedi a valóságot, mivel a hivatalos irat definíciója számos olyan iratfajtát, például a rezsitartozás miatti második fizetési felszólítást is magába foglalja, amelynek az igazságszolgáltat áshoz vagy a közigazgatás
