Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 2 (224. szám) - A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - VOLNER JÁNOS (Jobbik):
1276 Ez a rendelkezés - leegyszerűsítve - annak a kockázatát hi vatott csökkenteni, amikor az állam valakinek a tartozásáért kezességet vállal, és az adós nem fizet, ezért az állam köteles kezesként helytállni, vagyis fizetni. Az állam azonban nem tudja a követelését érvényesíteni, mert nincs mögötte fedezet, még az 50 százalék értékig sem, tehát - szlengben szólva - bebukja az egészet az adófizetők pénzéből. Ha ugyanis legalább az eredeti tőkeösszeg fele mögött lenne tényleges fedezet, amit önök most javasolnak megszüntetni, az állam már csak a másik felét tudja rossz esetben elveszíteni. Úgyhogy nem biztos, hogy annyira jó ez a javaslat. A jelen törvényjavaslat ezen garanciális szabály alól kivenné az Eximbankot, vagyis az olyan ügyletekhez is asszisztálhatna a bank, amelyek mögött még az alapügylet fele részében sem á ll rendelkezésre fedezet. Az állam ezáltal jobban kockáztathatja majd az adóforintokat, illetve bizonyos kötvényeket, és fennáll annak a veszélye, hogy mindezt eredmény nélkül, veszteséggel teszi, merthogy az exportügylet ilyen, van, amelyik sikerül, van, amelyik nem. A javaslat másik rendelkezése lényegében az előző ismertetett rendelkezés hatályát terjeszti ki, érdekes mód a múltra is, szemben mondjuk, azzal a jogállami gyakorlattal, hogy visszamenő hatállyal törvényt, ugye, nem nagyon illik alkalmazni va gy alkotni, ez sérti a jogbiztonság alapelvét. Tehát itt megint az állami kezességvállalás értékét, annak a kockázatát növeli meg a javaslat. Összességében a most tárgyalt javaslat komoly szakmai aggályokat vet fel mind államháztartási, mind jogdogmatikai szempontból. Ennél azonban még súlyosabb kérdések merülnek fel a jogalkotás egyelőre csak feltételezhető valós célja kapcsán. Tekintsük át, mi lehet más, ugyanis a valódi cél egy olyan esetben, amikor a kormány egyre nagyobb bajban van, és pénzszűkében él a gazdaság, kiszárítja ez a gazdaságpolitika a hitelforrásokat. Egyre irreálisabb célnak tűnik sajnos a gazdasági növekedés, ha a Mercedes működésének a beléptétől eltekintünk, akkor 3 százalék a visszaesés az idén, tehát kudarc az önök gazdaságpolitikája, menekülnek sajnos a befektetők Magyarországról. Lehet, hogy Békés megyében másképp van, de sajnos az országos tendencia ezt mutatja, hogy ma kevesebb a befektető Magyarországon, mint korábban, és a miniszterelnök úr még ilyen kétes ügyletekbe is, mint a b altás gyilkos kiadása, belegabalyodik, nem riad vissza az ilyen merész húzásoktól sem. Tekintettel az Eximbank fedezeti eltörlésére, adódik, hogy egy rátermett fideszes képviselő egyszer csak éppen arra jár, és azt javasolja, hogy az állami bank fedezet né lküli ügyletei mögött is állhasson állami kezességvállalás. Én úgy gondolom, azért valami olyan megokolás is van mögötte, amit itt nem tudhatunk, és szeretném óvni az előterjesztőt, hogy ilyen ügyletekbe bonyolódjon. Nehéz egy ilyen jogi kikönnyítés után f elelősen dolgozni ezen a területen, úgyhogy önök rendkívül nagy felelősséget rónak ezzel az Eximbank vezetése nyakába, mert mi van, ha nem sikerül jól előkészíteni egy projektet, és még a fele sem lesz meg? (Babák Mihály: A biztosíték sehol? Nem érted?) Há t, itt van a biztosíték, hogy milyen részben bír ez megtérülni, vagy milyen összegekből. Tekintettel arra, hogy adófizetői pénzek vannak mögötte, én nyugodtabb lennék, ha legalább a fele fedezet, a fele pénz megmaradna. Köszönöm, elnök úr. ELNÖ K (Jakab István) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Volner János képviselő úr, a Jobbik képviselőcsoportjából. Öné a szó. (14.20) VOLNER JÁNOS (Jobbik) : Köszönöm szépen, elnök úr. A véleményünket tömören már kifejtettük a gazdasági bizottság tegnapi ülésén is; nagyon röviden annyi, hogy ez egy nagyon csekély hatású törvényjavaslat, uraim. Önmagában azzal természetesen egyetértünk, és ezt nemes célként ismerhetjük el, hogy a kormány segíteni kívánja a magyar exportot. Föl szeretném hí vni azonban egy olyan problémára a figyelmet, ami az önök kormányzását is jellemezte - az első Orbánkormányét, a második Orbánkormányét, a
