Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 2 (224. szám) - A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - VOLNER JÁNOS (Jobbik):
1277 szocialisták kormányzati éveit is , hogy a kormány nem fordít elég figyelmet az import kiváltására alkalmas termék eket előállító hazai termelőkre. Ugyanis Magyarországon sokkal könnyebb megnyerni a külföldi termékekkel szemben a csatát, mint mondjuk, kilépni a külpiacokra, és megütközni a külföldi termelőkkel a saját hazai pályájukon. Akkor gyakorlatilag, ahogy mondan i szokás, a miniszterelnök úr futballista hasonlatai analógiájára, akkor mi játszunk idegenben. Tehát sokkal kisebb az a korlát, amit adott esetben meg kell lépni akkor, amikor termelőt támogatunk Magyarországon. Lehet, hogy a belpiacra termel, kevésbé lát ványos talán a tevékenysége, kevésbé jól tudja a kormány kommunikálni sikerként egy ilyen termelő megerősítését vagy megsegítését, azonban ez a termelő az, aki elsősorban a magyar gazdaságot ebben a pillanatban költséghatékonyan segíteni képes. A másik nag yon fontos kérdés, amit itt tisztáznunk lenne érdemes, hogy mit szeretnénk, ha az exportot szeretnénk elősegíteni. Ugyanis, ha fennmarad ez az egyoldalú európai uniós függés, mint amit jelenleg láthatunk, akkor az a folyamat, ami az elmúlt másfél évtizeden keresztül tartott - az EUcsatlakozásra való felkészülés, az EUcsatlakozás óta , az gyakorlatilag tovább fog erősödni. Magyarország jelenleg az európai uniós tagságából adódóan is egy beszállítói szerepkörre korlátozott ország, gyakorlatilag nagyon kevé s a fővállalkozói tevékenység. Most gondoljunk csak abba bele, hogy mielőtt még megtörtént volna a rendszerváltás, Magyarországon orvosi műszereket, buszokat, hajókat, nagyon sok mindent önmagukban magyar cégek képesek voltak előállítani: magyar mérnök meg tervezte, magyar szakmunkás legyártotta. Jelenleg ott tartunk, hogy nemhogy egy buszt nem gyártunk, örülünk, ha egy lökhárítót eladhatunk a buszhoz. Na most az a fajta gazdaságpolitika, ami Magyarország sorsát az Európai Unióhoz köti, nagyon sok korlátozás t tartalmaz. Többek között nem lehet exporttámogatást nyújtani - egy kivétel van, majd ki fogok erre térni , illetve megkötnek minket azért, mert az a fajta európai uniós berendezkedés, szabályrendszer, egyáltalán az Európai Unió versenyjoga korlátozza a magyar cégek szuverenitását, és egyben arra korlátozza a magyar gazdaságot, hogy a csökkenő foglalkoztatás mellett különböző alacsony hozzáadott értékű összeszerelési és egyéb tevékenységeket folytasson a magyar feldolgozóipar. Tehát ezen a pályán azzal le hetne túltekinteni, hogyha ezek a törvényjavaslatban érintett szervezetek képesek lennének megvalósítani azt a keleti nyitást, amiről a kormány csak beszél, a Jobbik viszont évek óta erre alapozta, és ezzel töltötte meg szakmai tartalommal a saját szakmai programját, képes lenne a kormány arra, hogy az egyoldalú európai uniós függést kiváltsa a keleti piacaink újranyitásával, illetve új keleti piacok feltérképezésével. Ha most megnézzük a Magyar ExportImport Bank Részvénytársaság tevékenységét, hát gyakorl atilag nagyon kevés az a reláció, amit ez a bank a saját tevékenységével megsegít. Azok a célországok, amelyek egyébként például fönt vannak a HITA honlapján mint elsősorban preferált országok, mint súlypontok, hát oda a kereskedelmi forgalom gyakorlatilag marginális. Ez azt jelenti, hogy hiába van a kormánynak egy megfogalmazott törekvése, hiába van egy stratégiai vágya, hogy ebbe az irányba szeretne menni, ténylegesen ezt nem sikerül tartalommal, kereskedelmi forgalommal megtölteni, mert hiányzik az ehhez szükséges szakértelem, nem tudja a kormány ezt forintra váltani. Egyébként ennek a folyamatnak a betetőzése az, amit most láthatunk Magyarországon: másfél millióval van kevesebb munkahely, azért, mert az Európai Unió nem vesz föl akkora mennyiségű árut, m int amit a volt KGSTországok korábban fölvettek. Most már nyilván a KGST megszűnése után KeletEurópában, illetve még keletebbre, akár Kínában is érdemes lenne gondolkodni. Sajnos szomorúan tapasztaljuk, hogy a kormányban ez nem tudatosul, illetve nem tes z ebben az irányban semmit. A másik, ami nagyon fontos, és szintén a hitelezési tevékenységhez kapcsolódó lépés lehetne, azonban ebben sem használja ki a kormány a lehetőségeit, a kötött segélyhitelek rendszere. Ez az egyetlen olyan legális exporttámogatás , amit az OECDtagországokban nyújtani lehet az adott ország exportjának megsegítésére. Mindössze a kamatkülönbség - a felvett és a nyújtott hitel között - terheli
