Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 2 (224. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Latorcai János): - BÚS BALÁZS (KDNP):
1215 Az Országgyűlés őszi ülésszakának 9. ülé snapját megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Tiba István és Lenhardt Balázs jegyző urak lesznek a segítségemre. Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (dr. Latorcai János) : Tisztelt Országgyűlé s! A mai napon napirend előtti felszólalásra jelentkezett a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportjából Bús Balázs képviselő úr: “Anomália az épített környezet alakításáról és védelméről” címmel. Megadom a szót. Parancsoljon, képviselő úr! BÚS BALÁZS (KDNP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egy ÓbudaBékásmegyer önkormányzatát is rendkívül hátrányosan érintő bírósági joggyakorlattal kapcsolatban kívánom tájékoztatni a tisztelt Országgyűlést. 1998ban a Fővárosi Közgyűlés elfogadta a fővárosi szabályoz ási kerettervet, az FSZKTt, amelynek szabályozása ÓbudaBékásmegyer területét érintően is tartalmazott a korábbi övezeti besorolástól eltérő, a beépíthetőséget szűkítő szabályokat. A keretterv szabályozásaival való összhang megteremtése érdekében ÓbudaBé kásmegyer önkormányzata elfogadta a fővárosi szabályozási keretterv szabályozásával egyező úgynevezett ÓBVSZt. Ennek a rendeletnek az elfogadása, tekintettel a magasabb szintű fővárosi szabályozásra, ránk nézve kötelező volt. Figyelemmel azonban arra, hog y a fővárosi szabályozási keretterv szabályozása következtében egy, az Óbuda Termelő és Szolgáltató Szövetkezet által tulajdonolt ingatlan beépíthetősége jelentős mértékben lecsökkent, az ingatlan tulajdonosa kérte az ingatlan kisajátítását, valamint kárta lanítást követelt a kerülettől. A bíróság immár jogerős ítélete következtében 100 milliós nagyságrendű fizetési kötelezettsége keletkezett az óbudai önkormányzatnak, gyakorlatilag azért, mert a jogszabályoknak megfelelően elfogadtuk a fővárosi szabályozást . Elfogadhatatlannak tartom azt az országban kialakult helyzetet, hogy egyes önkormányzatokat pusztán azért kötelezzen a bíróság több száz millió forintos kártérítések megfizetésére, mert azok csupán jogkövető magatartást tanúsítanak. Ha a jogkövetésnek il yen súlyos retorzió a jutalma, akkor nem kell azon csodálkozni, ha az önkormányzatok mulasztásos jogszabálysértést elkövetve inkább nem alkotják meg azokat a rendeleteket, amelyek alapján kártérítésre kötelezhetné őket a bíróság. Tisztelt Ház! A fentebb rö viden vázolt eljárás rávilágított egy további megoldásra váró problémára is, amelynek története egészen 2010ig nyúlik vissza, és szintén összefügg a kerületek és a főváros közötti viszonyrendszerrel. Az Alkotmánybíróság egy 2010ben hozott, 144/2010. szám ú határozatával úgy ítélte meg, hogy az építési törvény 30. § (4) bekezdésének részleges szabályozási hiányossága jogbiztonságot sértő jogi helyzetet teremt azáltal, hogy a fővárosra vonatkozóan nem tartalmaz külön rendelkezést. Az Alkotmánybíróság ezért f elhívta az Országgyűlést annak szabályozására, hogy a fővárosban az ingatlan tulajdonosa mely önkormányzattal szemben érvényesítheti az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben szabályozott ingatlanmegvásárlási igényét. Az Országgyűlés ezen szabályozási igényének sajátos módon csak részben tett eleget, ugyanis a kisajátítás tárgyát képező ingatlanok kártalanításának a főváros és a kerületek közötti megosztása vonatkozásában, illetve az érdekeltségi arány meghatározásának mérlegelési sze mpontjai vonatkozásában nem alkotott rendelkezést. A fentiekre tekintettel az önkormányzatok - és ez alatt értem a Fővárosi Önkormányzatot is - ki vannak téve a kisajátítási eljárásban részt vevő hatóságok és a döbbenetes bírói gyakorlat szubjektumának, am elynek eredményeképp az egyes döntésekben a kerületi önkormányzatok és a Fővárosi Önkormányzat közötti érdekeltségi arány meghatározása az 5050 százaléktól a 9010
