Országgyűlési Napló - 2012. évi nyári rendkívüli ülésszak
2012. június 19 (204. szám) - Az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István):
203 és egyáltalán a tehermentesítés, a me gfelelő munkafeltételek biztosítása, a megfelelő szakszemélyzet biztosítása, de ezek még nagyonnagyon gyerekcipőben járó reformok. Magyarul: sajnos ki kell mondani, hogy a magyar bírói kar egy jelentős része nem tud olyan teljesítményt nyújtani, ami a ren dkívüli jogorvoslatot tulajdonképpen valóban rendkívülivé tenné. Tehát ez mit eredményez? Ez azt jelenti, bár ebben egyébként nagyon örültem volna, csak úgy halkan teszem hozzá, ha legalább egy statisztikai adatot láttunk volna a kormányelőterjesztésben a rra, hogy mondjuk, hogy alakult az elmúlt öt évben vagy tíz évben a felülvizsgálati eljárások száma, számszerűsége, és hogy lássunk ebben valami tendenciát, hogy miért kell most ez a visszanyesés. Én mindenesetre nem titkolom el, valóban, az alkotmányügyi bizottságban komoly vita folyt le, és Varga István képviselőtársunk - aki azért nem egy jelentéktelen személye a Fideszfrakciónak, egy meghatározó jogász képviselő kolléga - is egyetértett velem abban, hogy ez a 3 milliós értékhatár így nagyon sok olyan t ípusú jogvitát is kizár a felülvizsgálat lehetőségéből, a korrekció lehetőségéből, ahol egyébként szükség lenne rá. Például egyet mondok, ami nagyon fontos: a személyhez fűződő jogok megsértésével kapcsolatos perek témaköre, ezek tekintetében az 1 millió f orintos, illetve most 3 millió forintos értékhatár. Ha megnézzük a magyar bírói gyakorlatot, ami egyébként, azt kell mondanom, hogy felháborítóan alacsony értékekben gondolkodik még mindig a sérelemdíjak, a kompenzáció, a nem vagyoni kártérítés tekintetébe n, amikor egy karaktergyilkossággal egy közszereplőt mondjuk valótlan, sértő tényállításokkal gyakorlatilag kivégeznek, és ezt ilyen szőnyegbombázásszerűen mondjuk, tíz sajtószerv megcsinálja egyidejűleg, akkor az utána megindított kártérítési jóhírnévsé rtési perben jó esetben olyan néhány százezer forintos vagy maximum egykét millió forintos kártérítést ítél meg a bíróság. Hozzáteszem, nyugat felé mozdulva ez a mérték egyre magasabb, és egyre inkább vagy euróban, vagy dollárban számolhatóan ítélik meg e zt a milliós nagyságrendű összeget. Ha valakit manapság, mondjuk, teljesen megalapozatlanul olyan nyilas brigantinak neveznek, aki egy lincselést készített elő, mondjuk, egy nem túl népszerű közszereplő egyik nyilvános rendezvénye kapcsán - találják ki, ho gy kire gondolok (Derültség.) , egy ilyen állításról nyilván könnyű belátni, hogy ez rendkívül ordenáré, valótlan, másrészt sértő tényállítás, és nyilván ilyen esetben ez egy normálisan működő bírósági rendszerben egy több millió forintos vagy akár több m illió eurós nagyságrendű kártérítést is jelenthetne, hiszen ma azért nagyon jól tudjuk, hogy ebben a hektikus világban, amikor mindenek fölé emelkedik most már lassan a rasszizmus elleni küzdelem mint követelmény, ha valakit úgymond rasszistának vagy ilyen kategóriába tartozó személynek minősítenek, ráadásul valótlan tényekre alapozva, csak olyan látszatot gerjesztve, mintha így lenne, az nagyon komoly romboló hatással bírhat. Tehát röviden mondom, hogy mi a javaslatunk: nekünk az a módosító javaslatunk, ho gy a személyhez fűződő jogok megsértésével kapcsolatos pereket vegyük ki az értékhatárcsomagból. Egyetértünk az értékpapírral kapcsolatos perek kivételével egyébként, tehát hogy azok tekintetében beálljon az értékhatár. Nem értünk egyet a munkaügyi perek p énzbeli követelésével kapcsolatos korlátozással. Még meg kellene kockáztatni, azzal sem értek egyet, hogy a társasházi perek esetében sem lehet tovább már felülvizsgálathoz fordulni. Egyetértünk természetesen azzal, hogy szigorúbbá tették a benyújtott kére lem alaki és tartalmi kidolgozását is, ez valóban elvárható a jogi képviselővel eljáró felektől - és további gondolataimat itt az idő előrehaladása miatt viszont egy következő felszólalásban fogom kifejteni. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik pads oraiban.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Természetesen erre lesz módja a képviselő úrnak. Most rátérünk a normál szót kérőkre, tehát azokra, akik most, az ülésen jelezték, hogy hozzá kívánnak szólni a vitához. Elsőként Bárándy Gergely képviselő úr jelezte ezt , MSZPfrakció, 15 perc az időkeret.
