Országgyűlési Napló - 2012. évi nyári rendkívüli ülésszak
2012. június 19 (204. szám) - Az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik):
202 És mi törik itt meg? Tulajdonképpen a helyes jogértelmezés képessége és gyakorlata törik meg, amit mint megfelelő jogi előismeret és gondolkodási keretet tanulják meg az egyetemen az emberek, és egyáltalán a joggal foglalkozóktól ez elvárható, nem csak a jogászoktól. Tehát a jog mint test és mint egy részében is mindig az egész elemeként működő rendszer értelme megbomlik. Tehát tulaj donképpen szétesik az a rendszer, amit például még annak idején Justinianus császár Digestája olyan szépen, egységes rendszerben működtetett. Akkor a római jog tette le az alapjait az egységes jogi szemlélet feltételrendszereinek, a mai napig is követendő ez. De ezt nem tartja be, úgy látszik, most egy kormányzat sem, hiszen, ahogy mondtam, a Bokroscsomag volt talán az első ilyen nagyobb salátacsomag, aztán már a szocialista és jobbközép kormányok is folyamatosan ennek a csapdájában vergődnek, noha semmi n em korlátozná őket arra, hogy szépen tematikusan, elválasztva nyújtsák be a javaslatukat. Ennyit az általánosságokról, ami azért nem elhanyagolható. Tehát itt sajnos azt kell mondanom, hogy a nemzet Házában ezeket nagy hangsúllyal kell elmondanunk. Én akko r most ráfókuszálnék három olyan területre ebben a csomagban, amelyek részben támogatandók, részben pedig abszolút nem támogatandók. A felülvizsgálati eljárás intézményének újraszabályozására kerül sor a polgári perrendtartás módosítása révén. Azt kell mon danunk, hogy nem indokolatlan ennek a témának a felvetése, hiszen azt hiszem, hogy mindenki tisztában van vele, hogy a polgári perrendtartás egyik nagyon elrejtett, érdekes kis rendelkezése a 340/A. § (2) bekezdése, amely azt mondja, hogy 120 napon belül k ell a Kúriának elbírálni az elé kerülő felülvizsgálati kérelmeket. Mutassanak nekem legalább egy ilyen ügyet, ahol a Kúria az elmúlt mondjuk, kéthárom évben 120 napon belül határozatot hozott! Nincs ilyen - lehet, hogy egy ilyen van, bocsánat, engedjük me g ezt a lehetőséget. De azért ez egy döbbenetes dolog, hogy van egy elfogadott törvény, ami erre kötelezte a Kúriát, és valóban, ennek nem tudott eleget tenni, hogy 120 napon belül ezeket az ügyeket elintézze. Az átlagidő általában egy év, de nem kivételes a másfélkét éves elbírálási időszak sem. Tehát mindenképpen szükséges volt hozzányúlni a rendszerhez. Kérdés, hogy az a megoldás jóe, amit tulajdonképpen egy egyszerű huszárvágással most elénk tettek, hogy egyszerűen növeljük meg azt az értékhatárt vagy onjogi perekben, amelyek esetében a Kúriához fordulás rövidített eljárás útján kizárttá válik. Ez egy olyan típusú megoldás, amely egy nagyon technokrata és nagyon - hogy úgy mondjam - fundamentalista megoldás, ami kiönti a fürdővízzel a gyermeket is. Tehá t nem figyel azokra a finom összefüggésekre, amelyek a hatékony jogorvoslathoz való jog garanciáját jelentik, nem figyel többek között az alaptörvény 27. cikkének (7) bekezdésére, amely egyébként változatlanul átvette a hatékony jogorvoslati jogra vonatkoz ó korábbi alkotmányos szabályozást. Emögött pedig ott áll lényegében az európai emberi jogi konvenció 6. cikkének szintén ezzel kapcsolatos rendelkezése. Én úgy gondolom, hogy ezt ki lehet mondanunk: a 3 milliós általános emelési szint, én úgy gondolom, ho gy sérti ezeket az emberi jogi konvencióban foglalt kötelezettségeinket, és sérti az alaptörvény ezen rendelkezéseit is, függetlenül attól, hogy az Alkotmánybíróság korábban, mármint az egymilliós értékhatárra azt mondta, hogy rendben van. De hát, bocsánat , azért, mert született egy korábbi értékhatárra döntés, ez nem jelenti azt, hogy korlátlan az állam lehetősége abban, hogy meghatározza a felülvizsgálathoz fordulás lehetőségét. Miért van erre egyáltalán szükség? Ez egy rendkívüli perorvoslat, mondhatnánk azt, hogy nagyon rendben van az élet, hiszen az elsőfokú eljárásban a helyi bíróság vagy a megyei törvényszékek bírálják el a vagyonjogi pereket, utána pedig másodfokon vagy a megyei törvényszék, vagy a táblák bírálják el, jogerős ítélet születik, semmi g ond, dőljünk hátra, jól működő rendszer van, kvázi kivételes eljárás a felülvizsgálati eljárás. Sajnos, a helyzet azt mutatja, hogy a magyar bírói kar, bár nagyon erőteljes munkába kezdett Darák Péter úr, a Kúria elnöke és Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal vezető asszonya, és ígéretes irányba kezd elmozdulni a bírói kar szakmai továbbképzése, nemzetközi egyezményekkel kapcsolatos ismeretanyagának bővítése, egyáltalán az alapjogi összefüggések mélyebb megismerése
