Országgyűlési Napló - 2012. évi nyári rendkívüli ülésszak
2012. június 18 (203. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár:
169 A magyarországi vasútvonalakat egykét kivétellel mind magán vasúttársaságok építették és üzemeltetté k. De nemcsak hazánkban, hanem a világ számos országában működő társaságok egy idő után rájöttek arra, hogy az állami, gazdasági feladatokat egységesen csak egy központilag irányított apparátus tudja hatékonyan ellátni, és ez az állam. Az általa irányított közlekedési tárcánál a vasútépítési vonalszakaszokat az 1868. évi törvénycikkekben fogalmazták meg, amelyeket ez alapján építettek ki. Sajnos az állami garanciával történő vasútépítések, magánvállalkozások beruházásával folyó adófizetői pénzlenyúlások, va súti panamák már akkor is elég gyakran előfordultak. Gróf Mikó Imrének mint becsületes miniszternek, se ereje, se háttere nem volt, hogy az akkori maffiával felvegye a harcot, ezért inkább lemondott. Nagy érdeme, hogy a likviditás határán lévő Magyar Észak i Vasúttársaságot megvásárolta, és megalapította a Magyar Királyi Államvasutat, amely 1868. július 1jétől 1945ig működött. Hogy milyen vasúti korszak kezdődött és épült ki ekkor KözépEurópában, az szinte fogalom. Igaz, akkor még építettek, és nem rombol tak. 1870ben megalakult a Nyugdíjintézet, amely a vasutasnyugdíjakat intézte, és nem elvette. Sajnos ma már nem létezik. Az utolsó székházuk az Andrássy út 66. szám alatt az ingatlanspekuláció áldozata lett 2004. december 21én. Elkészítették az egyenruhaszabályzatot, amely tekintélyt, tiszteletet, becsületet parancsolt annak is, aki hordta, és annak is, aki a vasúttal utazott. Az első világháború előtt 21 200 kilométer hosszú, normál nyomtávú vasúti pályával rendelkeztünk, és ehhez kapcsolódott még 1600 kilométer hosszú, keskeny nyomközű vasúthálózat. A székely származású nemzetépítő gróf 1876. szeptember 16án átadta lelkét a teremtőjének. Számos festmény, szobor, emlékmű, iskola, alapítvány, utcanév hirdeti a jövő nemzedéke számára nagyságát. Az Magyar Tudományos Akadémia által a Magyar Államvasutak Zrt. Kötelezettségvállalása mellett létrehozták a Mikó Imredíjat, amellyel a hazai, illetve külföldi, tudományos téren elismert, kiemelkedő eredményekkel rendelkező szakembereket jutalmazzák. Tisztelt Képvis előtársaim! Az emlékezést egy idézettel zárom: “Az ég tartsa meg soká nemzetünk testilelki javára a valódi nemest! - és tegye foganatossá magas és fényes példáját mind a két hazában!” Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Lezsák S ándor) : Köszönöm, képviselő úr. Az elhangzottakra Fónagy János államtitkár úr kíván válaszolni. DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban indokolt, hogy gróf Mikó Imréről megemlékezzünk a Magyar Országgyűlés nyilvánossága előtt, hiszen 1867 és ’70 között közmunka- és közlekedésügyi miniszterként valóban évszázadokra beírta a nevét a magyar történelembe. Csak azért mondom, mert nem említette, de a vasutasok mellett szóljon, hogy a nevét viseli a MÁV V63as sorozatú, 155. pályaszámú mozdonya, és ha már erről beszélünk, meg kell említeni, hogy ez a mozdonytípus volt az utolsó előtti Magyarországon gyártott nagy vasúti villamos mozdony 1988ban. A képviselő úr híven mut atta be Mikó Imre szakmai tevékenységét és pályafutását. Engedje meg, hogy a kormány reagálásából én azt emeljem ki, hogy az anyagi nehézségekkel küzdő Magyar Északi Vasút állami felvásárlásával, megalapítva a Magyar Királyi Államvasutat, felismerte azt, h ogy egy központosítási folyamat szükséges a vasútnál, amelynek később a többi magánvasút is része lett. Az akkori folyamatok is jelezték, amit napjainkban is látunk, hogy a vasúti közlekedés sajátosságai alapján elsősorban a pályahálózat működtetése csak á llami költségviselés, hálózati
