Országgyűlési Napló - 2012. évi nyári rendkívüli ülésszak
2012. június 18 (203. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik):
170 szintű gondosság és gondoskodás mellett lehetséges. Siker napjainkban a pályahálózatot működtető szerződés megkötése - a finanszírozási, karbantartási - és tervezhetőség biztosítása. A jó példákat követve igyekszünk folytatni a vasúti vonalak modernizációját, felújítását, rendszerbe szervezését. Kiemelt feladatunk a főbb európai vasúti korridorok fejlesztése, amely elősegíti bekapcsolódásunkat a nemzeti vérkeringésbe. A MÁVcsoport számára kiemelt fontosságú, hasonlóan a nagy nevű elődhöz, hogy ne csak a mikro, hanem a makrokörnyezetben is szövetségeseket találjon, a magyar vasúti hálózatot Mikó Imre terveinek megfelelően a nemzetközi vasúti szállítási folyosókba is bekapcsolja. Ennek egyik sikereként említhető a távolkeleti irányvonatok beindítása is. Legutóbb a vasutak együttműködési szervezetének közelmúltban megrendezett miniszteri értekezletén a magyar küldöttség szorgalmazta, hogy az Ázsiából a Balkán és DélEurópa országaiba irányuló áruforgalom Záhony átrakóin keresztü l bonyolódjon le. Úgy gondolom, hogy gróf Mikó Imre személyének és tevékenységének parlamenti megemlékezése során szót kell ejteni a késői utódokról, azokról a magyar vasutasokról, akik ma is azon vannak, hogy a magyar vasút a Mikó Imre által lefektetett e lveknek megfelelően megmaradjon, majd fejlődjön az elkövetkezendő években, évtizedekben, reményeink szerint évszázadokban. Köszönöm, elnök úr, a lehetőséget. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országg yűlés! Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Magyar Zoltán képviselő úr: “Mi lesz veled, vidék?” címmel. Öné a szó, jobbikos képviselő úr. (0.20) MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Napirend utáni felszólalássorozatomban arra teszek kísérletet, hogy a mezőgazdaság, tágabban értelmezve pedig az egész magyar vidék életében fontos szerepet betöltő személyeket mutassak be, és állítsak emléket munkásságuknak itt, a nemzet templomában is. Ezt nemcsak azé rt tartom fontosnak, mert ma a magyar vidék önhibáján kívül kivéreztetett állapotban vívja haláltusáját, de azért is, mert a sorozatban bemutatott személyek a korukat megelőző szakmai munkájukkal elévülhetetlen érdemeket szereztek, illetve azért is, mert a Jobbik vidéki gazdaságfejlesztő programját is átitatják a vidéki lét és a föld szeretetét hangsúlyozó gondolatok. Tisztelt Képviselőtársaim! Kozma Dénes 1875. november 10én született Dalnokon. Középiskoláit a csíksomlyói székely főgimnáziumban végezte, m ajd a magyaróvári Gazdasági Akadémián szerzett oklevelet. Közben egy évig a hallei és a berlini egyetem természettudományi és mezőgazdasági előadásait hallgatta, tanársegéd évei után 28 éves volt, amikor elvégezte a Budapesti Tudományegyetemet, úgynevezett bölcsésztudori oklevelet szerzett, majd a budapesti Állami Vetőmagvizsgáló Intézethez kerül. Munkássága és tudományos kísérletei során neve szakmai körökben egyre ismertebbé vált. 1911ben a budapesti Vetőmagvizsgáló Állomás adjunktusa, majd vezetője lett . Közel két évtizedet töltött el az állomás szolgálatában, és szorgalmas tudományos tevékenységet végzett itt. Hosszas szenvedés után fiatalon, 48 éves korában, 1922. december 19én hunyt el Budapesten. Mindennapi munkája mellett jelentős szakirodalmi tevé kenységet is folytatott. Tudományos érdeklődése mindenekelőtt a gyomnövények és az élősködők ellen való védekezés felé irányult, de foglalkozott a növénytermelés egyéb problémáival is. A vetőmagvizsgálat tudománya a vetőmaghamisítás elleni küzdelem jegyéb en jött létre, a vetőmagvizsgáló és vegykísérleti állomások hamarosan az egész országra kiterjedő hálózattal rendelkeztek, és közvetítették a tudományos eredményeket a gyakorlat felé. A legmagasabb színvonalú munkát a budapesti állomáson végezték, amely a század első évtizedeire európai rangra emelkedett. Ma, amikor a hatalmas és folyamatos nyomás, amely hazánkon van a GMOfajtákkal rendelkező multinacionális vállalatok részéről, különösen
