Országgyűlési Napló - 2012. évi nyári rendkívüli ülésszak
2012. június 18 (203. szám) - A Nemzetközi Valutaalap Alapokmánya módosításának kihirdetéséről és Magyarország kvótájának megemeléséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - NOVÁK ELŐD (Jobbik):
126 Ennek előzményeként most erről a törvényről kell véleményt formálnunk. Azt gondolom, hogy minden súlyos érvet, ami szakmailag alátámasztja azt, hogy mi a probléma a kormány hiteltörekvéseive l, mi a probléma azzal, hogy a kormány az IMFhitellel próbálja a magyar gazdaság problémáit megoldani, hogy hitelt szeretne hitellel visszafizetni egyre magasabb kamatok mellett, mi elmondtunk minden fontosabbat, megtettünk mindent, amit lehetett, önökön fog múlni a jövőben, hogy melyik irányban lépnek, megfogadjáke ezeket a józan hangokat. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen. A következő hozzászóló Novák Előd képviselő úr, Jobbik. NOVÁK ELŐD (Jobbik) : Kösz önöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Recsegropog a nemzetközi pénzvilág minden eresztéke, toldozgatjákfoldozgatják a Nemzetközi Valutaalap alapokmányát. Most is jelenleg az alapokmány módosítása fekszik előttünk, ellenben nem beszélnek az érdemi gyökeres, radikális változásról, amely szerint a Nemzetközi Valutalap alapokmányának kihirdetéséről szóló 1982. évi 6. törvényerejű rendeletet hatályon kívül helyezi. Ezt sajnos csak a Jobbik Magyarországért Mozgalom javasolta és javasolja. Sajnos, eddig csak a Jobbik Magyarországért Mozgalom támogatta ennek a javaslatunknak még úgymond a tárgysorozatbavételét is, tehát gyakorlatilag napirendre sem kerülhetett ez a javaslat. Ennek következtében önök most tehát csak így toldozgatjákfoldozgatják ezt, mint korábban a ’89es alkotmányt. Mi ezzel szemben tehát érdemi változásokat szeretnénk. Ha önök egy új típusú együttműködésről beszélnek az IMF kapcsán, sőt néha még bátorkodnak ezt gazdasági szabadságharcnak is nevezni, ám tegyék ezt, de akkor legalább nézze nek szembe azzal, hogy egy 1982es Kovács Lászlói szellemiségű alapokmány van előttünk, amit önök nem hajlandóak sem hatályon kívül helyezni, sem érdemben módosítani, hanem csak toldozgatnifoldozgatni. Bizony, 1982ben, amikor ez a törvényerejű rendelet született, Kovács László, az MSZMP Központi Bizottságának külügyi alosztályvezetője volt, amint a bizottsági vitában meg is tudtuk, ő ugyanis belülről bomlasztotta a rendszert, ahogy ezt már Medgyessy Péter esetében is hallhattuk lelepleződésekor, nos, Kov ács László tehát az MSZMP Központi Bizottsága külügyi alosztályvezetőjeként dolgozott ekkor, amikor az IMFfel ez a megállapodás köttetett. Ő Brezsnyevvel szemben bomlasztotta tehát állítólag a rendszert. Szerinte elfogadhatatlan az, hogy mi gyarmatról bes zélünk Magyarországon, pedig ahogy Pongrátz Gergely, a Corvin köz legendás parancsnoka is megmondta, kimentek a tankok, bejöttek a bankok, ma már máshogy vívjuk a szabadságharcainkat, adott esetben a gazdasági szabadságharcunkat is. Ha önök is komolyan gon dolják a gazdasági szabadságharcot, akkor bizony ezt az 1982es Kovács Lászlói szellemiségű, szolgalelkű megállapodást hatályon kívül kellene helyezni. Tegyenek le valami újat a helyébe, ami önök szerint elfogadható! De jelenleg olyan feudális jogokat biz tosítunk az IMFnek, amire még a középkorban is, azt gondolom, kevés példa volt. Korlátozás nélkül vásárolhat Magyarországon az IMF e szerint a megállapodás szerint akár még termőföldet is, bár erre eddig nem került sor, jogos a félelmünk, hogy az államadó sság mindenáron való visszafizetésének jegyében nemcsak N+1 megszorításra van ma már lehetőség, hanem hajlandóak akár a magyar termőföldet is bizony idegen kézre játszani, ahogy bizony le is szavazták az alaptörvény vitájában ezt a módosító javaslatunkat i s az összes többivel együtt. Nem biztosítanak alkotmányos védelmet a termőföldnek, mert az, hogy a termőföld a nemzet közös örökségét képezi, ez egy szép mondat lehet egy versben vagy akár prózában, de érdemi rendelkezést nem várhatunk tőle. Különösen akko r, amikor tulajdonképpen kivételt fogalmaz meg ez az 1982es törvényerejű rendelet. Nem leszünk gyarmat, olvashattuk az úgynevezett békemenet elején látható transzparensen, azonban hozzá kell tegyük, hogy nem leszünk, mert már vagyunk, hiszen megszavazták azt az
