Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. február 28 (167. szám) - A Kolontár melletti vörösiszap-tározó átszakadása miatt bekövetkezett környezeti katasztrófával kapcsolatos felelősség feltárását és a hasonló katasztrófák jövőbeni megakadályozását célzó országgyűlési vizsgálóbizottsága vizsgálatának eredményéről szó... - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - KEPLI LAJOS (Jobbik): - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - KEPLI LAJOS (Jobbik):
946 13,7es, ahogy az a jelentésben szerepel, merthogy ez 20 gramm/liter nátriumhidroxid koncentrációt jelentene. Szerintük ennél jóval alacsonyabb volt. Az elhunytak szá mával sem értenek egyet, ők tíz fő helyett nyolc fő elhalálozását ismerik el. Forrásként a nyomozati anyagot jelölték meg, ami azért volt furcsa, mert amikor ők ezt megküldték, akkor még a nyomozás nem zárult le, és jó kérdés, hogy hogyan férhettek hozzá a nyomozati anyaghoz a nyomozás lezárulta előtt. Aztán számon kérik, amit az MSZPfrakció is számon kért rajtunk, hogy geotechnikai specialista miért nem lett meghallgatva. Erre én már az előbb egy kétpercesben reagáltam. Azt elismerik, hogy az anyag 90 szá zaléka nem prejudikál, azt hiszem, ez nagy szó az ő részükről; a maradék 10 százalékhoz pedig segítő, magyarázó, helyretevő észrevételeket tettek. Szerintem az anyag száz százaléka nem prejudikál, de ez az ő véleményük, amit most ismertetek. Szintén kifogá solták, ahogy a szocialista frakció is, hogy az alumíniumipar privatizációja annak idején a KÖFÉM privatizálásával kezdődött, és nem a MAL Zrt.ével, és ez az MDFkormány idején történt. Ez nem egy lényegi észrevétel, de már elhangzott itt a mai este. Aztá n szintén a 10 millió forintos vételárral kapcsolatban közölték, hogy 433 millió forint külső tartozást is átvállalt a cég, tehát így összességében szerintük már nem aránytalan. Ennek a bizottság a meghallgatások során nem találta nyomát. Megkértük a MAL Z rt. vezetését is, amikor bizottsági meghallgatás volt, hogy erre vonatkozó dokumentumokat mutassanak nekünk, ez nem történt meg. Aztán amit még ők kifogásoltak: szerintük a KPMG hitelelengedés mellett is mínusz 700 millió forintra értékelte a céget, tehát ezzel is csak azt próbálták alátámasztani, hogy a privatizáció teljesen, üzletileg is jogszerű volt. Ami pedig a privatizáció utáni környezetvédelmi ráfordítást illeti, 5 milliárd forintot, sőt, talán volt olyan is, hogy 6 milliárd forintot állítottak ők, hogy ennyit költöttek rá környezetvédelmi ráfordításokként, ebből 1 milliárd vagy 1,2 milliárd az, amit dokumentumokkal a bizottság előtt alá tudtak támasztani. Aztán mi van még? Vannak itt olyan megjegyzések, közben azért ugrok át néhányat, aminek csak a szöveg ismeretében van értelme, és most nem látom értelmét, egy kicsit hosszú volna azokat ismertetni, de a lényegi dolgokat kiemelem mindenhonnan. A “nem veszélyes” besorolásnál: továbbra is fenntartják, hogy az anyag besorolása nem veszélyes. Itt tettek egy olyan megjegyzést, hogy a nátronlúg nem veszélyes anyag, amit azért erős kétkedéssel fogadunk. Szerintük koncentrációtól függően maró vagy irritáló - pont ez a veszélyes tulajdonsága, ettől lesz veszélyes anyag , a vörösiszap pedig ebből adódóan szeri ntük nem veszélyes hulladék. Tehát továbbra is fenntartják, hogy “nem veszélyes” a besorolása. A privatizációval kapcsolatos álláspontot már ismertettem. A túltöltéssel kapcsolatban. Tehát nem volt túltöltés, ezt cáfolják. Mint már említettem, valóban, tal án 12 centiméterrel, ez a MAL Zrt. jogi képviselőjétől hangzott el, 12 centiméterrel a betöltési szint alatt volt a vörösiszap szintje, illetve a lúg szintje a katasztrófa bekövetkezésekor, de mint mondtam, itt a lúg és a vörösiszap aránya az, ami fontos. (17.50) Amit még itt megemlítenék, ez a szonáros mélységmérés, mi halradaros mélységmérést említettünk, ők ezt így pontosították, az eljáráson ez nem változtat, tehát az előbb általam kritizált eljárás sajnos így működött. A környezethasználati engedéllyel kapcsolatban is visszautasítják azt, hogy ők szabálytalanságot követtek volna el. Szerintük megtörtént rendesen, szabályosan a lúgos víznek a visszavezetése, mert ez gazdasági célszerűség is volt. Tehát itt ezeket az ellentmondásokat már ismertettem. Szer intük nem hulladéklerakó, jogilag akkor válik hulladéklerakóvá maga a vörösiszapkazetta, amikor a
